agrarszektor.hu • 2025. szeptember 17. 09:01
A kormány nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva megakadályozta az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlását, miközben fontolóra vette a veszteséges vállalat állami megvásárlását. A döntés hátterében a hazai tejpiac strukturális problémái és a cég stratégiai jelentősége áll - közölte a Portfolio.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben jelentette be, hogy megtiltja az Alföldi Tej Kft. külföldi tulajdonba kerülését, miután egy külföldi vállalatcsoport 2025. június 5-én jelezte szándékát a társaság teljes felvásárlására. Az Agrárminisztériummal közösen lefolytatott vizsgálat alapján a tárca úgy ítélte meg, hogy a tranzakció veszélyeztetné Magyarország államérdekeit és az élelmiszer-ellátás biztonságát.
Az Alföldi Tej a hazai nyerstej felvásárlás közel ötödét bonyolítja, így a külföldi tulajdonszerzés jelentős piaci zavart okozhatott volna - áll az NGM közleményében. A tiltó döntést követően a cég felajánlotta, hogy az állam vásárolja meg a társaságot ugyanazon feltételekkel, amelyeket a külföldi vevőnek kínáltak, ezt a lehetőséget jelenleg vizsgálják a hatóságok.
A szövetkezeti formában működő Alföldi Tejnek 59 tulajdonosa van, akik közül egyik sem rendelkezik 15 százalékot meghaladó részesedéssel. Bár a potenciális vevő kiléte nem ismert, a Telex korábban egy görög cég érdeklődéséről számolt be egy jelentős magyarországi tejipari vállalat iránt. Az eladási szándék mögött a cég súlyos pénzügyi nehézségei is meghúzódnak. A 2003-ban alapított Alföldi Tej, amely évente 240 millió liter tejet dolgoz fel és közvetetten több mint 15 ezer ember megélhetését befolyásolja, 2021 óta összesen közel 8,5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A legkritikusabb a 2023-as év volt, amikor több mint 3,3 milliárd forintos mínuszt könyvelt el.
Iparági források szerint a veszteségek egyik oka, hogy elmaradtak a szükséges fejlesztések, ami fokozatosan rontotta a társaság versenyképességét.
Az Alföldi Tej esete rávilágít a hazai tejágazat régóta fennálló strukturális problémájára: a termelés és a feldolgozás közötti hatékonyságbeli különbségre. Míg a magyar tejtermelés az uniós csatlakozás óta jelentősen koncentrálódott és modernizálódott - ma már általánosak a 600-tól több ezer egyedig terjedő állományú telepek -, addig a feldolgozóipar fejlesztése elmaradt. A magyar tejtermelés a 2010-es évek közepén tapasztalt európai tejpiaci válság után stabilizálódott, és jövedelmező ágazattá vált. A termelők sikeresen hajtottak végre fejlesztéseket, automatizált takarmányozási rendszereket és korszerű fejési technológiákat vezettek be, több helyen már robotfejést is alkalmaznak.
A feldolgozóipar helyzete azonban kedvezőtlenebb: bár a tejipari cégek felkészültsége eltérő, általánosságban elmondható, hogy a termékfejlesztésben és a gyártás hatékonyságában jelentős lemaradás tapasztalható. A nyugat-európai országokkal - különösen Németországgal, Franciaországgal, Hollandiával és Olaszországgal - összehasonlítva szembetűnő a nagy, nemzetközi szinten is sikeres márkák hiánya.
A magyar tejfeldolgozás képes jó minőségű, de alacsonyabb márkaértékű vagy sajátmárkás termékeket előállítani, mint például UHT-tej, tejföl és vaj, azonban hiányoznak a nagyobb profitmarzsot biztosító szofisztikáltabb termékek - a népszerű joghurtok, exportképes prémium sajtok és tejes desszertjellegű készítmények. Ezek fejlesztéséhez az üzemek modernizálására, átgondolt termékfejlesztésre és jelentős marketingberuházásra lenne szükség, ami az Alföldi Tejnél is várat magára.
A vállalat problémáit a tejpiac elmúlt években tapasztalt hullámzása és a kormányzati beavatkozások is súlyosbíthatták. 2022-ben vezették be az élelmiszerárstopot, amely a 2,8 százalékos UHT tej árát a 2021. októberi szinten rögzítette 2023 júliusáig. Ezt követte a kötelező akciózás rendszere, majd 2023 nyarán elindult az Online Árfigyelő. 2025 tavaszán újabb intézkedésként bevezették az árrésstopot, amely 30 alapvető élelmiszernél, köztük több tejterméknél is maximálta a kiskereskedelmi árréseket, és amelyet november végéig meghosszabbítottak.
A piaci árak is szélsőségesen alakultak: 2022-2023 fordulóján a tejtermékek árai kiugróan emelkedtek, a sajt nélküli tejtermékek esetében egy év alatt közel 80 százalékos drágulást mértek. Az árstop csak a 2,8 százalékos tejre vonatkozott, más termékeknél folytatódott az áremelkedés. 2023 második felétől fokozatosan mérséklődött az élelmiszer-infláció, 2025-ben pedig már az árrésstop hatása érzékelhető a bolti árakon.
A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a tejágazatot több strukturális probléma is sújtja. A hazai élelmiszeripar kiemelkedően energiaintenzív, így az energiaárak emelkedése különösen érzékenyen érintette a tejfeldolgozókat. A gyenge termelékenység és az alacsony nemzetközi versenyképesség miatt a magyar élelmiszerárak, köztük a tejé is, gyorsabban reagálnak a globális piaci sokkokra, mint más országokban.
A Nemzeti Cégtár adatai alapján az élelmiszeripar egészében 2020 és 2025 között csökkent a vállalkozások száma (4425-ről 4208-ra), miközben jelentősen nőtt a felszámolási eljárás alá került cégek száma: 2020-ban 77, 2023-ban már 208, 2024-ben pedig 147 vállalkozás került ilyen helyzetbe.
A tejágazatban hasonló tendencia figyelhető meg: a tejfeldolgozó és tejtermékgyártó cégek száma 2020 és 2025 között 167-ről 154-re csökkent, míg a felszámolás alá került vállalkozások száma 2020-ban 2, 2023-ban és 2024-ben már 8 volt. Ez a folyamat a piaci koncentráció irányába mutat, felértékelve az olyan kulcsszereplőket, mint az Alföldi Tej, ugyanakkor kiszolgáltatottabb helyzetet teremthet a termelők számára.