Több ezer gazdaság sorsa dől el Magyarországon: ez sokakat tönkretehet

Berla Attila2026. szeptember 10. 15:51

A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.

A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet úgy átadni a gazdaságokat a következő generációnak, hogy közben a korábbi évtizedekben felhalmozott tudás se vesszen el. A szakemberek szerint a generációváltás nem egyszerűen egy tulajdonosváltás, hanem hosszú folyamat, amelyre az átadónak és az átvevőnek is fel kell készülnie. A családon belüli átadás mellett egyre nagyobb szerepet kaphatnak azok a fiatalok is, akik nem öröklés útján kerülnének be az agráriumba, ehhez azonban lehetőségekre, tudásra és megfelelő felkészítésre is szükség van. Mindez a generációváltásról szóló kerekasztal-beszélgetésen hangzott el a bábolnai gazdafórumon, amin az Agrárszektor is jelen volt.

Bóna Szabolcs, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős miniszter szerint a generációváltás egyik legnagyobb kérdése a lehetőséghez jutás. Családon belüli átadásnál konfliktust okozhat, ha az átadó nem akar megfelelő teret biztosítani az utódnak, ez pedig a fiatal kedvét is elveheti a gazdálkodástól. Ugyanakkor azok számára is lehetőséget kell teremteni, akik nem családi átadás keretében lépnének be az ágazatba. Ebben a kormányzatnak is szerepe lehet, hogy egy fiatal el tudjon indulni akkor is, ha nincs mögötte családi gazdaság.

A miniszter kiemelte, hogy a tudásátadás szintén kulcskérdés, hiszen a korábbi generációk hatalmas tapasztalatot szereztek, amit nem szabad elveszíteni. Ezzel párhuzamosan az új belépőknek is folyamatosan képezniük kell magukat, akár külföldi példák megismerésével. Szerinte nem szabad félni az új megoldásoktól, és az agrárium szereplői között is nagyobb teret kell adni az információ- és tudáscserének. A miniszter elmondta, hogy szeretnének olyan fórumokat kialakítani, ahol folyamatos kommunikáció működhet a szakmai szervezetekkel és a termékpályák szereplőivel.

Ne szégyelljünk tanulni másoktól és ne féljünk új nézeteket behozni a gazdaságokba

– hangsúlyozta Bóna Szabolcs.

Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetője szerint a generációváltás egy hosszú folyamat, amelyre mindkét félnek komolyan fel kell készülnie. Az alapító motivációját és szemléletét ugyanis nem lehet egyik pillanatról a másikra átvenni. Ugyanakkor az sem jelent problémát, ha a fiatalabb generációnak más a hozzáállása, hiszen az új vezetőknek nem feltétlenül ugyanazt kell folytatniuk, amit elődeik csináltak. A fiataloknak meg kell ismerniük a gazdaság alapjait és hagyományait, de ezekre építve innoválniuk is kell, például automatizálással és olyan fejlesztésekkel, amelyek hatékonyabbá és könnyebbé teszik a működést.

Amit az alapítóknak javasolnék, hogy amikor eldöntötték, hogy továbbadják a gazdaság vezetését, fontos hagyni az utódot kibontakozni, még ha hibázik akkor is

– mondta Seiwerth Anna.

Balogh Sándor, a Balogh-Farm Tépe Kft. ügyvezetője szerint a generációváltás során a családi szemléletet és azokat az értékeket kell tovább vinni, amelyekre a gazdaság épült, ugyanakkor az új generációnak a saját tudását is hozzá kell tennie. Az egyetemen és más területeken megszerzett ismeretek beépítése szerinte elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság tovább tudjon működni.

Mint mondta, természetes, hogy a fiatalok és az idősebb generációk más szemlélettel állnak a munkához. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szülők gondolkodásmódját rá kell erőltetni a következő generációra. A közös cél továbbra is ugyanaz lehet, miközben a fiatalabbak saját nézőponttal rendelkeznek, amit az idősebb gazdálkodóknak is meg kell hallgatniuk.

Nyilván teljesen más szemlélettel dolgoztak mindenki szülei és más szemmel állnak a munkához a fiatalok, de ez nem azt jelenti, hogy a szülők szemléletét kell a fiatalokra erőltetni, hiszen a cél az ugyanaz és közös

– fogalmazott Balogh Sándor.

Ifj. Akác Balázs, a Holstein Genetika Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a generációváltás minden gazdaságnál egyedi megoldást igényel. Szerinte fontos, hogy legyen egy előre meghatározott időkeret, amelyben az átadó és az átvevő is fel tud készülni. A folyamatot érdemes már a nyugdíjhatár elérése előtt elkezdeni, a fiataloknak pedig át kell látnia a teljes cég működését és menedzsmentjét.

A szakember szerint kölcsönösen szükség van az elengedésre és a felkészülésre. Az idősebb generációnak át kell adnia a vezetést, a fiataloknak pedig tiszteletben kell tartania az elődök szemléletét, miközben meg kell lépnie a változtatásokat is, ha azok szükségesek. A mezőgazdaság szerinte rendkívül sokszínű terület, ahol mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő irányt. A nyelvtudás, a szakmai utak és a folyamatos olvasás szintén fontos része lehet a felkészülésnek.

A tervezhetőség nagyon fontos, legyen egy időkeret, hogy mikor szeretnénk átadni a tevékenységet, és ezt a nyugdíjhatár elérése előtt érdemes elkezdeni

– emelte ki ifj. Akác Balázs.

Budai Zoltán, a Bábolna TETRA Kft. ügyvezetője szerint örömteli, hogy számos családi vállalkozásban a fiatalabb generáció már eredményesen dolgozik és viszi tovább a céget. Ugyanakkor természetesnek tartja, hogy a fiataloknak nem mindig ugyanazok az elképzeléseik, mint az elődeiknek. Ez azonban szerinte nem feltétlenül probléma, hiszen az új generáció más környezetben, más tapasztalatokkal kezdi meg a munkát.

A generációváltásból ezért egészséges együttműködés is kialakulhat. A fiatalok munkája nem feltétlenül rosszabb, hanem sok esetben egyszerűen más, mint amit az idősebbek megszoktak. Budai Zoltán szerint ugyanakkor a fejlődéshez továbbra is elengedhetetlenek az alapok, ezért a fiataloknak először a szakma legegyszerűbb, legalapvetőbb részeit kell megtanulniuk.

Én azt gondolom, hogy nem rosszabb, ahogy a fiatalok dolgoznak, sokkal inkább más, mint amit az idősebbek tapasztaltak és ahogy dolgoztak

– mondta Budai Zoltán.

Fieszl Csaba, a VTE szakmai igazgatója szerint a következő években mintegy 40 ezer gazdaságot érinthet a generációváltás, így gyakorlatilag minden érintett vállalkozásnál felmerülhet az átadás kérdése. A földhöz és a gazdasághoz való kötődés sok esetben erősen érzelmi alapú, ezért az átadónak különösen nehéz lehet elengednie azt, amit hosszú éveken keresztül épített.

Szerinte az átvevőnek új impulzusokat és új gondolkodásmódot kell hoznia, miközben az sem biztos, hogy ugyanannyi energiát akar majd a gazdaságba fektetni, mint az elődje. Az egyik legfontosabb kérdés ezért az lehet, hogy az átadó milyen szerepet kap az új rendszerben. A korábbi generáció tudása ugyanis továbbra is értékes, ezért az átadónak éreznie kell, hogy a tapasztalatára a jövőben is szükség van. Fieszl Csaba szerint azzal is számolni kell, hogy sok olyan vállalkozás van, ahol a család fiatalabb tagjai nem akarnak mezőgazdasággal foglalkozni. Ezeknél a gazdaságoknál nem szabad hagyni elveszni a felhalmozott értékeket, hanem lehetőséget kell teremteni arra, hogy külső fiatalok vegyék át azokat.

Nagyon fontos, hogy az átadó ne sérüljön abban, hogy átadja a gazdaságot, hiszen érezniük kell, hogy fontos szerepe van a tudásuknak a továbbiakban is a gazdaságban

– hangsúlyozta Fieszl Csaba.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
fiatal-gazda, mezőgazdaság, agrárium, gazda, képzés, fiatal-gazdák, generációváltás, agrárgazdaság, gazdaságátadás, családi, fiatalok,