A hagyományos kétkezi mesterségek fennmaradása egyre nagyobb kihívást jelent napjainkban.
A szélsőséges időjárás, az aranyszínű sárgaság terjedése és a visszaeső borfogyasztás jelentősen megnehezítik a szőlősgazdaságok helyzetét.
A csapadékhiány és a szélsőségesen magas hőmérséklet idén a kiskertekben is komoly kihívást jelentett.
Egyre több fogyasztó keresi a különleges, egészségesnek tartott és közvetlenül a termelőtől származó élelmiszereket.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Nem csak a termést, de az agrárium utánpótlását és a családi gazdálkodói modellt is veszélyezteti az aszály.
Több évtized után, megújult formában tér vissza a kilencvenes évek legendás matricagyűjtő füzete, a Lutra album.
Bóna Szabolcs szerint mindenkinek van szerepe a változásban, az államé például az új szabályrendszerek kialakítása.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
A takarmány előállítása, a betakarítás és az energiaárak olyan terhet jelentenek, amelyet egyre nehezebb ellensúlyozni a bevételi oldalon.
A munkaerőhiány, a generációváltási problémák és az egyre növekvő piaci kiszolgáltatottság megnehezíti a magyar családi gazdaságok helyzetét.
Egyre több gazda érzi úgy Magyarországon, hogy hiába az esetleges jó terméseredmény, a mezőgazdaság ma már alig termel valódi nyereséget.
A műtrágya és egyéb inputanyagok drasztikus drágulása tovább nehezíti a növénytermesztők versenyképességét.
Az állattenyésztésben egyre súlyosabb kihívásokat okoz a munkaerőhiány Magyarországon.
A generációváltás támogatásának harmadik pillére is azokat a fiatal gazdákat támogatja, akik nem meglévő gazdaságot vesznek át.
Egyre több idősödő gazda kénytelen feladni a generációk óta családi kézben lévő földeket amerikában is.
A csincsillatartás jövedelmező tevékenység, ám az elmúlt évek kihívásai nem kímélték ezt az ágazatot sem.
A generációváltás az agráriumban ma már nem egy lassan érlelődő strukturális probléma, hanem az ágazat jövőjét meghatározó, éles kérdés.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
A pálinkafőzés Magyarországon sokak számára nemcsak hagyomány, hanem szenvedély is, ugyanakkor üzletként fenntartani ma már hatalmas kihívás.
Domokos Zsolt az Agrárszektornak beszélt a Cserpes megvásárlásáról, az ebben rejlő lehetőségekről és a tejfeldolgozás kihívásairól.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
A kutatók először készítettek globális térképet különleges gombahálózatokról, amelyek védelme a jövőben a természetvédelem egyik fontos feladatává válhat.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.
