A Szilágyi László által irányított gazdaság több pilléren áll, hiszen libát, juhot és szarvasmarhát is tartanak jelentős állományban, ami a hazai viszonyok között is komoly méretű állattenyésztési struktúrának számít. A gazda elmondása szerint a libaállomány nagysága 20–25 ezer egyed körül alakul, emellett mintegy 300 juhot és 80 szarvasmarhát tartanak. Mint fogalmazott, a gazdaság mérete már rég túlmutatna a klasszikus családi kereteken, a gyakorlatban azonban mégis ez a szervezési forma maradt a stabilitás alapja, ahol a napi munkák döntő részét a család végzi, és csak kiegészítő jelleggel jelenik meg külső munkaerő.
Őszintén vallott a magyar gazda: Ma már a piac az igazi fő ellenség
Szilágyi László szerint ez nem tudatos stratégia, hanem az elmúlt évek munkaerőpiaci változásainak következménye. A korábbi, tapasztalt idénymunkások jelentős része nyugdíjba vonult, az utánpótlás pedig nem érkezik kellő számban, így a gazdaságok egyre inkább saját családi erőforrásaikra támaszkodnak. A gazda úgy fogalmazott, hogy bár időnként sikerül külső munkásokat bevonni, a rendszer működésének biztonságát mégis a család jelenléte adja.
Gyakorlatilag alkalmazunk külső munkaerőt is amikor tudunk, de nagyon nehéz találni egyszerűen, így a család csinálja a legtöbb munkát
- fogalmazott az Agrárszektornak a szakember.
A fiatalok mezőgazdasághoz való viszonyát a gazda az egyik legsúlyosabb hosszú távú problémaként írta le. Elmondása szerint a mezőgazdaság ma már nemcsak fizikai munkát jelent, hanem jelentős kockázatvállalást is, ahol a bevételek erősen függenek az időjárástól, a piaci áraktól és a költségek alakulásától. Hozzátette, hogy a belépéshez szükséges tőke és a hosszú megtérülési idő sok fiatal számára elriasztó tényező, még akkor is, ha egyébként érdeklődést mutatnának az ágazat iránt. Szilágyi László szerint a legnagyobb gond nem is feltétlenül a munka mennyisége, hanem a kiszámíthatatlanság. Úgy látja, hogy a fiatal generációk nehezen tudnak hosszú távon tervezni egy olyan ágazatban, ahol egyetlen aszályos vagy csapadékos év teljesen felboríthatja a gazdasági egyensúlyt.
Így éli meg a járványt a magyar gazda: jött a vírus és minden bezuhant
A fiataloknál az a probléma, hogy a pénz csak akkor jön, ha az ember dolgozik, de a megtérülés sokszor csak hosszú idő után látszik. Nem nagyon szeretnek belevágni, mert bizonytalan az egész.
A gazdaság működésének egyik legérzékenyebb területe a takarmány-előállítás, amely a nyírségi homoktalajokon különösen kitett az időjárási szélsőségeknek. Szilágyi László elmondta, hogy mintegy 30 hektár kaszáló és lucernaterület áll rendelkezésre, azonban ezek hozama évről évre jelentősen ingadozik. A csapadékhiány és a szélsőséges időjárás miatt a szálastakarmány mennyisége sok esetben nem kiszámíthatatlan, ami közvetlenül hat az állattartás biztonságára is. A gazda szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy nemcsak a saját termelés ingadozik, hanem a külső forrásból beszerezhető takarmány is egyre bizonytalanabb. Hozzátette, hogy különösen a libatartásnál kritikus a megfelelő minőségű szalma és szálastakarmány biztosítása, amely az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent.
A piaci oldalról a gazda elmondta, hogy az állattenyésztés értékesítési viszonyai jelenleg összességében működőképesek, különösen a juhágazatban, ugyanakkor a költségoldali nyomás folyamatosan erősödik. A takarmány előállítása, a betakarítás, a szállítás és az energiaárak együttesen olyan terhet jelentenek, amelyet egyre nehezebb ellensúlyozni a bevételi oldalon. Szilágyi László szerint a mezőgazdaságban ma már nem az eladási ár a legnagyobb kérdés, hanem az, hogy a termelési költségek mellett egyáltalán marad-e stabil jövedelem.
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
A jövő kilátásait illetően Szilágyi László a vízgazdálkodás szerepét emelte ki, amely szerinte alapvetően meghatározza a magyar mezőgazdaság hosszú távú versenyképességét. Úgy látja, hogy a csatornarendszerek karbantartása, a víz visszatartása és a talajvíz szintjének javítása nélkül a nyírségi és hasonló adottságú térségekben egyre nehezebb lesz fenntartani a mezőgazdasági termelést.
Ha a vízügyet rendbe tennék, és vissza lehetne tartani a vizet, az mindent megváltoztatna.
A szakember elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság jövője három egymással szorosan összefüggő tényezőn múlik: a vízgazdálkodás rendezésén, a munkaerő-utánpótlás biztosításán és a gazdasági környezet kiszámíthatóbbá tételén. Amennyiben ezek közül bármelyik tartósan hiányzik, az elsősorban a gyengébb termőhelyi adottságú térségekben működő gazdaságokat hozhatja egyre nehezebb helyzetbe, ahol a mindennapi működés alapja már most is az állandó alkalmazkodás.
