A magyar állattenyésztés egyik legnagyobb problémája jelenleg nem egyetlen tényezőből fakad, hanem több kedvezőtlen folyamat egyszerre nehezíti a gazdák mindennapjait. A húsmarhatartásban különösen fontos szerepe van a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmánynak, illetve annak, hogy az állatok számára rendelkezésre álljon elegendő legelőterület. Az elmúlt időszak időjárása azonban sok gazdaságban jelentősen visszavetette a hozamokat. Ordasi János Tatárszentgyörgyön családi gazdaságban foglalkozik húsmarhatartással és növénytermesztéssel. Mint mondta, korábban mintegy 250 szarvasmarhával dolgoztak, azonban mára ezt az állományt 70 egyedre kellett csökkenteniük. A visszaesés egyik legfontosabb oka a rendelkezésre álló területek csökkenése volt, hiszen a húsmarhatartásban a legelő és a saját előállítású takarmány alapvető fontosságú.
A gazda szerint a korábban használt legelőterületek elvesztése alapjaiban változtatta meg a működésüket. Azok a területek, amelyek korábban a szarvasmarhák ellátását biztosították, már nem állnak rendelkezésükre olyan mértékben, mint korábban. Így miközben az állatok száma csökkent, a takarmány előállítása is egyre nehezebbé vált. Jelenleg mintegy 300–350 hektáron gazdálkodnak, azonban a területek hozama messze elmarad a korábbi évektől. A száraz időjárás miatt a kaszálók és a takarmánynövények sem tudnak megfelelő mennyiséget adni, ami közvetlenül hat az állattartás költségeire.
Egy hektár egy bálát képes adni, így teljesen padlóra kerülünk. Most már meg kell venni a takarmányt, de egy bála ideszállítva 30-40 ezer forintba kerül.
A gazda szerint a probléma nemcsak az idei terméssel kapcsolatos, hanem hosszabb távon is komoly bizonytalanságot jelent. A húsmarhatartás egyik alapja ugyanis az lenne, hogy az állatok takarmányának jelentős részét saját területen tudják előállítani. Ha azonban a gazdaság kénytelen külső forrásból vásárolni, az jelentősen megemeli a költségeket. A helyzetet tovább nehezíti az időjárás változása. Ordasi János szerint a csapadékhiány mára olyan mértékű problémává vált, amely közvetlenül veszélyezteti az állattartás fenntarthatóságát. Mint mondta, a legelők állapota folyamatosan romlik, az állatok számára egyre kevesebb természetes takarmány áll rendelkezésre, ezért sok esetben hamarabb kell megkezdeni a behajtást és az istállózó tartást, mint korábban.
A gazda szerint néhány évtizeddel ezelőtt teljesen más ritmusban működött a gazdálkodás: tavasszal korábban ki lehetett hajtani az állatokat a legelőre, és hosszabb időszak állt rendelkezésre a természetes takarmányozásra. Az idei körülmények azonban ezt jelentősen megnehezítették.
Nincs eső, és ez katasztrófa. Kimentünk a földekre és van ott körülbelül száz hektár kaszáló, de jövő héten szerintem be kell hajtanunk az állatokat, mert nincs már mit legelni. Teljesen le van égve a legelő, nincs mit enni a jószágoknak.
A gazdaságban jelenleg a család biztosítja a szükséges munkaerőt. Ordasi János két fiával dolgozik együtt, így külső alkalmazottakat nem foglalkoztatnak. Mint mondta, a munkaerőpiaci helyzet az agráriumban egyre nehezebb, különösen akkor, ha valóban hozzáértő, megbízható dolgozót keres egy gazdaság. A tapasztalata szerint a probléma nem pusztán a létszámhiányban jelentkezik, hanem abban is, hogy kevés a megfelelő gyakorlati tudással rendelkező ember. Az állattartásban ugyanis nem elegendő csupán jelen lenni, érteni kell az állatokhoz, ismerni kell a napi feladatokat, és felelősséggel kell végezni a munkát.
A családi gazdaságok esetében különösen fontos kérdés az utánpótlás. Ordasi János szerint a fiai azért maradtak a mezőgazdaságban, mert látták benne a lehetőséget, és korábban kiszámíthatóbb megélhetést jelentett. A jelenlegi körülmények azonban már számukra is nagyobb bizonytalanságot jelentenek. A gazda nemrég jelentős beruházást is végrehajtott, hiszen közel 20 millió forintból új etetőhelyet alakítottak ki a szarvasmarhák számára. A fejlesztés azt mutatja, hogy a gazdaságban továbbra is megvan a fejlődési szándék, ugyanakkor kérdéses, hogy a jelenlegi költségek és piaci környezet mellett mikor tud megtérülni egy ilyen beruházás.
Ordasi János szerint éppen a kiszámíthatatlanság lehet az egyik oka annak, hogy a fiatalabb generáció kevésbé érdeklődik a mezőgazdaság iránt. Egy olyan ágazatban, ahol az időjárás, a termelési költségek és a piaci környezet is gyorsan változhat, nehéz hosszú távú biztonságot ígérni. A takarmányárak emelkedése különösen érzékenyen érinti az állattartókat. Ha a gazda nem tudja saját maga előállítani a szükséges mennyiséget, akkor a vásárolt takarmány költsége könnyen elérheti azt a szintet, amely mellett már nem gazdaságos a termelés. A következő évek kilátásait illetően Ordasi János elmondta, hogy sok múlik azon, hogy milyen lehetőségek nyílnak a gazdák előtt a vízgazdálkodás, a termelési körülmények és a támogatási rendszerek területén. A gazda szerint az állattartók számára most elsősorban a kiszámíthatóbb környezet és a működéshez szükséges feltételek biztosítása lenne a legfontosabb.














