Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Talán a legismertebb minőséget csökkentő hatás az, ha kaszálás után, de még bálázás előtt elázik a széna. Ilyenkor kilúgzási, rosszabb esetben rothadási veszteséggel kell számolnunk. A kilúgzási veszteség együtt jár a széna színének változásával, ezért a gazdák könnyen felismerik ezt az értékcsökkentő hatást, így gyakran ez az árban is tükröződik -írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ).
A légzési veszteség esetén nincs olyan szembetűnő eltérés, mint amikor bálázás előtt megázik a széna. A növényi sejtek kaszálás után még folytatják a működésüket, így a sejtek légzéséből adódó táplálóanyag-veszteséggel kell számolnunk.
A levélpergési veszteség a réti szénában található pillangósokat érinti. Ezen növények esetében az értékes tápanyagok zöme a levélben található, ami gyakran lehull a rendkezelés és a bálázás során. A széna vizuális vizsgálatakor könnyen felismerhető a pillangósok levélpergési vesztesége.
Szintén minőségi csökkenést okoz a bálák vagy a kazlak bemelegedése. A magas hőmérséklet következtében karamellizálódik a takarmány: a fehérjék denaturálódnak, így az emészthetőség és az energiatartalom is jelentősen csökken. A jellegzetes barnás-vöröses elszíneződésről és a karamellás illatról könnyen felismerhető ez a jelenség.
Az eddig felsorolt - a minőséget negatívan befolyásoló - tényezők a szénakészítés közben következhetnek be. Azonban ugyanilyen jelentős hatása van a széna beltartalmára a kaszálás helyes időpontjának megválasztása. Az első kaszálás időpontját a vezérnövény fejlődéséhez kell igazítani, hiszen, ha a legnagyobb mennyiségben jelen levő növénynek magas a fehérjetartalma, valamint könnyen emészthető, akkor az arról kaszált szénának is az lesz.
Természetesen a minőség mellett a hozam is fontos szempont, ezért nem szerencsés megoldás a túl korai kaszálás. A legtöbb pázsitfű esetében a mennyiség és a minőség egyensúlyát a bugahányás fejlődési fázisban tapasztaljuk, ilyenkor érdemes az első kaszálást elvégezni. Hazánkban ez általában május végére, június elejére esik. Ha ezt követően - teljes virágzásban vagy még később - történik a betakarítás, akkor már csak nagyon gyenge minőségű szénát tudunk készíteni a növényállományból.
