Erre sok gazda nem is gondol: ezt mindenképp tudnod kell a réti szénáról

Erre sok gazda nem is gondol: ezt mindenképp tudnod kell a réti szénáról

agrarszektor.hu
Hazánkban a kérődző állatok és a lovak takarmányozásában meghatározó szerepe van a réti szénának. Különösen nagy jelentősége van a legeltetett állatok esetében, hiszen a téli időszakban ez alkotja a fő (vagy kizárólagos) takarmánybázist. Azonban sokan nem is gondolnak arra, hogy jelentős minőségi különbség lehet réti széna és réti széna között.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A konferenciára idén először 0. nappal is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

Talán a legismertebb minőséget csökkentő hatás az, ha kaszálás után, de még bálázás előtt elázik a széna. Ilyenkor kilúgzási, rosszabb esetben rothadási veszteséggel kell számolnunk. A kilúgzási veszteség együtt jár a széna színének változásával, ezért a gazdák könnyen felismerik ezt az értékcsökkentő hatást, így gyakran ez az árban is tükröződik  -írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ).

légzési veszteség esetén nincs olyan szembetűnő eltérés, mint amikor bálázás előtt megázik a széna. A növényi sejtek kaszálás után még folytatják a működésüket, így a sejtek légzéséből adódó táplálóanyag-veszteséggel kell számolnunk.

levélpergési veszteség a réti szénában található pillangósokat érinti. Ezen növények esetében az értékes tápanyagok zöme a levélben található, ami gyakran lehull a rendkezelés és a bálázás során. A széna vizuális vizsgálatakor könnyen felismerhető a pillangósok levélpergési vesztesége.

Szintén minőségi csökkenést okoz a bálák vagy a kazlak bemelegedése. A magas hőmérséklet következtében karamellizálódik a takarmány: a fehérjék denaturálódnak, így az emészthetőség és az energiatartalom is jelentősen csökken. A jellegzetes barnás-vöröses elszíneződésről és a karamellás illatról könnyen felismerhető ez a jelenség.

Az eddig felsorolt - a minőséget negatívan befolyásoló - tényezők a szénakészítés közben következhetnek be. Azonban ugyanilyen jelentős hatása van a széna beltartalmára a kaszálás helyes időpontjának megválasztása. Az első kaszálás időpontját a vezérnövény fejlődéséhez kell igazítani, hiszen, ha a legnagyobb mennyiségben jelen levő növénynek magas a fehérjetartalma, valamint könnyen emészthető, akkor az arról kaszált szénának is az lesz.

Természetesen a minőség mellett a hozam is fontos szempont, ezért nem szerencsés megoldás a túl korai kaszálás. A legtöbb pázsitfű esetében a mennyiség és a minőség egyensúlyát a bugahányás fejlődési fázisban tapasztaljuk, ilyenkor érdemes az első kaszálást elvégezni. Hazánkban ez általában május végére, június elejére esik. Ha ezt követően - teljes virágzásban vagy még később - történik a betakarítás, akkor már csak nagyon gyenge minőségű szénát tudunk készíteni a növényállományból.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?