agrarszektor.hu • 2025. október 15. 06:03
Hiába élénkült a szolgáltató szektor, a magyar gazdaság teljesítményét 2025 első felében továbbra is az egyensúlytalanság jellemezte. Miközben a lakossági fogyasztás némileg bővült, az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye egyértelműen visszaesett, a beruházási kedv továbbra is mérsékelt, a külkereskedelmi egyenleg pedig romlott. Az infláció nyomása, a termelői árak drágulása, a mezőgazdasági területek csökkenése és a munkaerőhiány csak tovább súlyosbította a helyzetet. Az agrárium pedig egyre élesebb problémákkal küszködik: csökkenő vetésterületek, hektikus termelői árak, elöregedés és munkaerőhiány is jellemzi az ágazatot. A kérdés egyre élesebben merülhet fel: hogyan nézhet majd ki a magyar agrárium 5-10 év múlva?
Magyarország gazdasági folyamatait 2025 első félévében - hasonlóan a 2024-es évhez - továbbra is kettősség jellemezte. A GDP alakulására kedvező hatással volt a szolgáltatási szektor összességében bővülő teljesítménye, valamint - a felhasználási oldalt tekintve - a lakossági fogyasztás élénkülése.
E pozitív tényezőket ugyanakkor ellensúlyozta az ipari és mezőgazdasági termelés visszaesése, a beruházások továbbra is mérsékelt szintje miatt bekövetkező bruttó felhalmozás csökkenése, valamint a külkereskedelmi egyenleg romlása.
A KSH adataiból kiderült az is, hogy a 2025. I. félévi inflációs folyamatokra hatással volt, hogy a termelői árak mind az iparban, mind a mezőgazdaságban számottevően, 7,4, illetve 18%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, a külkereskedelemben pedig a termékimport 3,3%-kal drágult. Az építőipar termelői árai 5,6%-kal nőttek. A mezőgazdasági termelői árak jelentős emelkedését elsősorban a gabonafélék, az ipari növények - különösen az olajos magvak -, a gyümölcsök, valamint az állati termékek árának növekedése okozta. Ezzel szemben a zöldségek, a burgonya és az élő állatok termelői ára csökkent.
A mezőgazdasági ráfordítási árak ennél jóval mérsékeltebben, 6,0%-kal emelkedtek, így a termelői és a ráfordítási árak arányát kifejező agrárolló értéke 112% lett. Ez arra utal, hogy a cserearányok a mezőgazdasági termelők szempontjából kedvező irányba mozdultak el. A ráfordítási tételek közül a legnagyobb mértékben a műtrágya és a takarmány ára nőtt, előbbi 13%-kal, utóbbi 10%-kal az előző év azonos időszakához képest.
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy 2025 első fél évében a műtrágya-forgalmazók 783 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére. Ugyan az értékesített mennyiség 1,4%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, az áremelkedés miatt a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 16,7%-kal, mintegy 18,5 milliárd forinttal, összesen 129 milliárd forintra nőtt. A 10 legnagyobb műtrágya-forgalmazó vállalat értékesítette a tárgyidőszakban közvetlenül a mezőgazdasági termelők felé a teljes műtrágyamennyiség 85%-át.
Tarolt a magyar mezőgazdaság - de nem jó értelemben
A magyar gazdaság 2025. I. félévi teljesítményét pozitívan befolyásolta a szolgáltatások összességében növekvő teljesítménye, ennek hatását ugyanakkor kioltotta az ipar és a mezőgazdaság visszaesése. Az építőipar teljesítménye az I. negyedévben még csökkent, a II. negyedévben viszont élénkült, így az I. félévben összességében érdemben nem befolyásolta a GDP volumenváltozását. A szolgáltatásokon belül a nemzetgazdasági ágak, ágcsoportok többsége bővült.
Korábban az Agrárszektor is megírta, hogy bizony valóban komoly nehézségekkel találhatták szembe magukat a termelők. Tavaly például az ágazat teljesítménye a 2023-as eredményekhez képest visszaesett, az állattenyésztés ugyanakkor 4,9%-os növekedést mutatott. Az aszály, az emelkedő energia- és munkaerőköltségek, a klímaváltozás hatásai, a geopolitikai feszültségek, valamint a műtrágya- és takarmányárak drágulása azonban mind hozzájárultak a szektor teljesítményének romlásához.
Csökkentek a mezőgazdasági területek itthon
2025. június 1-jén hazánk mezőgazdasági területe az előző évinél 1,2%-kal kisebb, 5,0 millió hektár volt. Ennek túlnyomó hányada (82%) szántóként, kisebb része gyepként (15%) hasznosult, a gyümölcsösök és a szőlőültetvények együtt a mezőgazdasági terület 2,8%-át borították. A KSH adatai szerint a gazdálkodók az előző évinél 0,9%-kal kevesebb, 4,1 millió hektár szántót használtak:
- Az őszi búza és a kukorica együtt a szántó 43%-át foglalta el. Előbbi növényt az egy évvel korábbinál 12%-kal nagyobb (978 ezer hektáron), utóbbit 15%-kal kisebb területen (770 ezer hektáron) termesztették.
- Az olajos magvú növények közül a napraforgó vetésterülete az egy évvel korábbihoz képest 3,8%-kal nagyobb volt, 717 ezer hektárt tett ki, így ötször akkora területen művelték, mint a második legnagyobb területen termesztett olajos magvú növényt, a repcét.
- A szója vetésterülete a 2024-es rekordévhez képest háromtizedével kisebb, 79 ezer hektár volt.
- A szamóca és a zöldségfélék együttes termőterülete (70,2 ezer hektár) szinte azonos volt az egy évvel korábbival, és vetésszerkezetük is csak kismértékben változott. A zöldségfélék közül legnagyobb területen továbbra is a csemegekukoricát termesztik, területe 11%-kal kisebb az egy évvel korábbinál.
- Járható üvegház és fólia alatt az egy évvel korábbinál 6,1%-kal kisebb területen, 1,7 ezer hektáron termesztettek növényeket.
A főbb haszonállatfajok 2025 június 1-jei állománya az egy évvel korábbihoz viszonyítva eltérően, az alábbiak szerint alakult:
- a sertésállomány (2,8 millió) 3,8%-kal bővült,
- a szarvasmarha-állomány (879,2 ezer) 1,8%-kal nőtt,
- a juhállomány (888,0 ezer) 3,3%-kal csökkent,
- a tyúkállomány (31,2 millió) 3,4%-kal kisebb lett az előző év azonos időpontjához képest.
Egyre kevesebben dolgoznak az ágazatban
2025 II. negyedévében a nemzetgazdaság szektorai közül a közszolgáltatások, valamint a piaci és egyéb szolgáltatások területén is emelkedett az alkalmazásban állók száma, ugyanakkor a mezőgazdaságban, az iparban és az építőiparban dolgozóké csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A magyar agráriumban komoly kihívást jelent a munkaerőhiány, különösen az állattenyésztési ágazatban. Míg gépkezelői vagy traktoros pozíciókra még viszonylag könnyebb megfelelő munkaerőt találni, addig az állatgondozók és gulyások utánpótlása egyre nehezebbé válik. Az állattartás ugyanis folyamatos, egész éves, napi szintű elköteleződést igényel - ez a fajta munkarend azonban a fiatalabb generációk körében egyre kevésbé vonzó. Mindezt a klímaváltozás és a bizonytalan gazdasági környezet sem segíti: a költségek évről évre nőnek, az árak viszont vagy esnek, vagy meg sem mozdulnak.
Az ember előre elkölt tízmilliókat, aztán reménykedik, hogy legalább nullára kijön belőle
- fogalmazott korábban lapunknak egy gazda.