agrarszektor.hu • 2025. december 4. 17:02
Óriási szerepük van az innovációs fejlesztéseknek abban, hogy az agrárgazdasági vállalkozások sikeres válaszokat adhassanak a gazdasági, a piaci és a környezeti kihívásokra, és ezzel javíthassák versenyképességüket. A kutatások és fejlesztések révén ugyanis futószalagon születnek olyan innovációs eredmények, amelyeket érdemes megismerniük és felhasználniuk a hazai agrárgazdaság szereplőinek is. De vajon mi kellene ahhoz, hogy ezek az innovációk szélesebb körben is bekerüljenek a mindennapi termelési gyakorlatba? Az ágazat szakértői erre a kérdésre is keresték a választ a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián.
Amint azt Komlósi István, a Debreceni Egyetem professzora szakmai előadásában megvilágította, a világban jelenleg mind a környezeti, mind a gazdasági környezetben rengeteg a bizonytalanság, ezért a jövő számos tekintetben kiszámíthatatlan. Vannak azonban belátható tendenciák, amire fel lehet készülni, az ezekre való alkalmazkodásban pedig az innovációk jelentenek fontos segítséget.
Mint mondta, az innovációk tekintetében ugyanakkor az egyik fő kérdés mindig az, hogy egy adott probléma esetében megvegyünk és adaptáljunk egy már meglévő, megoldást kínáló innovációt vagy oldjuk meg a problémát magunk és hozzunk létre saját innovációt? Hogy melyiket választjuk, az nem feltétlenül egyértelmű, hiszen előfordulhat, hogy egy már meglévő innováció az adott problémára nem adaptálható.
A szakember arról is beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt években már kiépültek az innováció szervezetei, amelyek segítik azt, hogy egy tudományos eredményből vagy ötletből a gyakorlatban használható termék vagy szolgáltatás szülessen. Tőke nélkül azonban nincs innováció, ebben pedig egyelőre nem igazán állunk jól: hazánkban jelenleg évente 8 milliárd forintot fordítanak erre, ám míg például az észteknél 820 euró/fő jut innovációra, addig Magyarországon ez az összeg mindössze 5,5 euró/fő.
További gondot jelent, hogy hazánkban jelenleg a kutatók átlagos bruttó jövedelme 400 ezer forint alatt van, így a pályán dolgozók jelentős része már gondolkodott a pályaelhagyáson. Tehetségek nélkül azonban gazdasági fejlődés sem lesz – hangsúlyozta Komlósi István.
A program a témával kapcsolatos kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, melynek moderátora Bognár István, az MBH Bank szenior üzletfejlesztési menedzsere volt. Amint azt Derdák Gábor, a Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnöke a beszélgetésben megjegyezte, az innovációk alkalmazását mindenkinek a saját gazdaságában tapasztalható körülmények, a helyi adottságok alapján kell elkezdenie. A vízmegőrzésnek és a talajállapot javításának pedig minden esetben szem előtt kell lennie.
Irányítótoronyként kell működni
Amint azt Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a beszélgetésben megvilágította, a mezőgazdaság mindig is küzdött fenntarthatósági problémákkal, amit az is igazol, hogy több korábbi civilizáció amiatt tűnt el, mert nem tudott megbirkózni a felmerülő termelési, környezeti problémákkal. Most azonban olyan nyomás van az ágazaton, ami alatt tényleg elkezdett roskadozni. Ezt pedig nem kizárólag a környezeti problémák és az időjárási szélsőségek gyakorisága okozza, hanem az is, hogy óriási adminisztrációs teher van a termelőkön, aminek meg kell felelniük.
Mint azt Papp Gergely kiemelte, a magyarok általánosságban véve nem igazán lelkesednek a változásért, ezért sok esetben fogalmazzák meg azt az elvet, hogy ez vagy az jól van úgy, ahogy van. A világ viszont nem ebbe az irányba mutat, a változáshoz pedig az innovációk alkalmazására van szükség. A gazdák azonban csak akkor fogják tudni az innovációkat beépíteni a termelési rendszerükbe, ha előtte megismerik azokat vagy a szomszédjuktól, akinél látják annak hasznosulását, vagy a gyakorlati bemutatókon, ahol a gépeket megnézheti és kérdezhet róluk, vagy pedig a szaktanácsadójuktól, aki elmagyarázza nekik az alkalmazás előnyeit és lehetőségeit.
Nincs igazi kapcsolat a gyakorlat és a kutatás között
Komlósi István, a Debreceni Egyetem professzora a kerekasztal-beszélgetés során hozzátette: a gazdálkodók innovációval kapcsolatos passzivitását igazolja az is, hogy az egyetemről lassan két évtizede próbálnak kommunikálni a szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy a termelésben felmerülő problémákra segítsenek megoldást találni.
Eddig azonban egy olyan jelzés érkezett feléjük, amit konkrétan kivizsgáltak, ami egyértelműen mutatja, hogy nincs igazi összefogás a gyakorlat és a kutatás között.
Amint azt Schneider Tamás, a Greenwave Technology ügyvezető-tulajdonosa a kerekasztal-beszélgetésen megjegyezte, az innovációk terjedésének egyik akadálya meglátása szerint az, hogy a pályázatok hiánya halogatásra sarkallja a gazdákat, holott banki finanszírozással akár fél év alatt is megtérülhetne az adott befektetés.
Schneider Tamás – aki a siófoki konferencián Az év agrárinnovációja díjat is átvehette – az általa fejlesztett nanobuborékgenerátorról is beszélt. Mint mondta, a technológia olyan nanobuborékokat (nano méretű légbuborékokat) hoz létre, amelyek felületén a tápanyagokat a növények utolsó sejtjeihez is el tudják juttatni, jelentősen javítva ezzel a tápanyagfelvételt és a gyökerek környezetének mikrobiológiai aktivitását, valamint nagymértékben csökkentve az öntözővíz- és az inputanyag-szükségletet. A növényvédelem szempontjából is ígéretes fejlesztés ugyanakkor jelentős részben azért válhatott nemzetközi szinten is ismertté, mert támogatta őket a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Érdemes tehát figyelni ezeknek a szervezeteknek a munkáját, hiszen valóban képesek támogatni az innovációk létrejöttét, ismertté válását.