agrarszektor.hu • 2026. május 19. 13:05
A forint erősödése és a kormányváltással járó változás miatt most van egy erős várakozás az élelmiszeriparban is - hangzott el a Portfolio AgroFood 2026 Konferencián, Kecskeméten. A banki finanszírozással foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen a szakemberek megvitatták, mi várható a támogatott hitelek és a beruházások finanszírozása terén a jövőben, hogy mikor várható és milyen következményekkel járhat az euró bevezetése Magyarországon, de szó esett arról is, hogy a jövőben az ágazat valamennyi szereplőjének jobban oda kell figyelnie arra, hogy milyen és mekkora kockázatokat vállal.
Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője elmondta, hogy a jelenlegi 360 forintos euróárfolyam egy 10%-os növekedést jelent az év elejéhez és az elmúlt időszakhoz képes. Ez viszont import és export oldalon is komoly gondolkodásra készteti az ágazat szereplőit, ráadásul van egy erős várakozás is a változások miatt. Amire egyébként a befektetői réteg szeret felülni, de ennek mindig van egy nagy kockázata is. A szakember szerint most mindenki kíváncsi arra, hogy mi fog történni a következő időszakban. A forint stabilizálódása mellett a Magyar Nemzeti Bank várhatóan nem fog csökkenteni az alapkamaton, igaz, ezt nem is tehetik, mert túl magasak az inflációs várakozások. A K&H Csoport agrárüzletág vezetője szerint az is nagy kérdés, mi lesz az euró bevezetésével, mert ez egy kötött pályára tenné a gazdaságot. Finanszírozási szempontból mindenképp olcsóbb, aki tehette, eddig is euróban finanszíroztatta magát.
A forint fenntartása nem egy olcsó dolog, gazdaságpolitikailag viszont nagyobb mozgástérrel jár. Azt kell majd nagyon nézni, hogy mennyi problémát okoznak a megszorítások, illetve mekkora előnyökkel jár az euró bevezetése
- vélte Demeter Zoltán.
Demeter Zoltán beszélt arról is, hogy egyre inkább egyedivé vált a hitelezés, és nem az általános konstrukciók irányába mozdult el a bankszektor. A szakember megismételte, hogy a forint fenntartása költséges és a támogatott hitelprogramok – hogy mindenkit próbálnak megmenteni - is sokba kerülnek. Ha ezen a kettőn lehetne spórolni, akkor abból megvalósulhatnának olyan fejlesztések, amik az európai exportpiacra való kijutást segítheti. Ehhez viszont a pénzügyi alapokat kell megteremteni: beruházások és befektetések kellenek, ráadásul ezeket hatékonyan kell csinálni. Demeter Zoltán szerint a bankok is el voltak kényelmesedve, hiszen mindig mindenki meg volt mentve, mindig volt valami csomag, ami megoldotta a dolgokat. Ha viszont mostantól mindenkinek kockázatot kell vállalnia, a bankoknak is jobban oda kell figyelniük. Ez nem rossz dolog, ez lenne a normális ügymenet, csak az ágazat elszokott tőle.
Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója úgy vélte, hogy nagyon összetett kérdés az, hogy a 360 forintos euró hogyan és milyen mértékben érinti a finanszírozást. A szakember felidézte, hogy az új agrárminiszter, Bóna Szabolcs nyilatkozatai és a Tisza programja alapján az látszik, hogy a jövőben mindenkinek magának kell viselnie a kockázatokat, de Szabó István nem tartott annyira az inflációtól. Az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója beszélt arról is, hogy az élelmiszeriparban a kis és nagy ÉLIP pályázatoknál a meghirdetett támogatói okiratok összege 560 milliárd forintot tesz ki, ami építést és – nagyobb részt – technológiai fejlődést jelent. Ez utóbbira óriási szükség van, mert ezen a téren nagyok az elmaradások itthon.
Az erős forint csökkentheti a beruházások költségeit. Amikor az ágazat szereplői a pályázataikat írták, akkor még 390-400 forintos euróval számoltak
- jelezte Szabó István.
Szabó István beszélt arról is, hogy a kormányzati célok megvalósítását a bankszektornak támogatnia kell. Ha az ágazat helyzetét nézi az ember – ide értve a szántóföldi növénytermesztés kérdését, a tejválságot, a sertéságazat helyzetét –, akkor arra lehet számítani, hogy kockázati szempontokat figyelembe véve a finanszírozás kockázata növekedni fog. Ez nem most kezdődött, hanem már 4-5 éve tart. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bankszektor együttműködött az ágazat szereplőivel, és az agrárszektor csődrátája fele a gazdaság többi szereplőinek. Valamint vannak olyan konstrukciók, amelyek ezeket a kockázatokat enyhíteni tudják.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke úgy vélte, hogy az ágazat szereplőinek a működésükbe bele kell kalkulálniuk a forint árfolyamának változásait, számolniuk kell ezzel. A világ annyira változó lett, a forint pedig annyira sérülékeny, hogy jelenleg senki nem tudja, mi várható. A szakember beszélt arról is, hogy az agráriumot és élelmiszeripart a benne dolgozók és benne élők túldimenzionálják, miközben a GDP 3-5%-át adja. Az ugyanakkor tény, hogy minden politikának az élelmiszergazdaság az egyik első „elszenvedője”. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy az előző politika arra fókuszált, hogy meg kell védeni a kistermelőket a viszontagságoktól, ez azonban fenntarthatatlan volt, ráadásul az egymás után érkező mentőövek folyamatosan torzították a piacot. Ez most változni fog, és vélhetően sokkal inkább versenypiaci lesz a helyzet, aminek rövid távon komolyabb következményei lesznek.
De ha nyitunk Európa felé, ami a világ talán legfejlettebb piaca, akkor ott el kell kezdeni versenyezni velük. Emiatt olyan nyomás alatt van az egész ágazat, hogy mindenki csak kapkodja a fejét, csak kapaszkodni tud
- jelentette ki Hollósi Dávid.
A szakértő beszélt arról is, hogy a verseny, ami felé haladunk ki fogja kényszeríteni azt, hogy a KAP ST-ben ne 50-60 címet írjanak ki, hanem csak 5-6-ot. Szerinte a jövőben a fogyasztótól kellene kiindulni, és azt kellene termelni, amire fogyasztói igény van. Hollósi Dávid szerint a magyar nagyvállalatok – néhány kivételtől eltekintve – nem tudnak exportálni. A szakember úgy látta, hogy a jövőben inkább az lesz a kérdés, hogy az elmúlt 20 év fejlesztéseivel hogyan tudunk ellentartani a külföldi importnak. Először a saját dolgainkat kéne megoldani, aztán beszélhetünk exportról. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyarok olcsón akarnak vásárolni, a hazai termék nem olyan erős prioritás – tette hozzá.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az alapítványuknak 80-90%-ban az agrárium és élelmiszeripar mögött van a kezessége. Ő a jövőt illetően nem aggódott, mint mondta, az a feladatuk, hogy stabil hátteret teremtsenek banki finanszírozáshoz és segítsék a hitelezést. A szakember elmondta, hogy Magyarországon a garanciavállalás nagyobb intenzitással és jobban működik, mint más európai országokban. Ezt érdemes megőrizni. Herczegh András szerint a forint árfolyama, az alacsonyabb infláció és kamatkörnyezet oda fognak vezetni, hogy sok támogatás kevésbé lesz fontos. Éppen ezért felül kell majd vizsgálni a támogatási programokat.
15 évvel ezelőtt a támogatott hitelprogramok aránya 1% volt nálunk, most 60-70%. És ezzel még nem mi vagyunk az elsők a garanciaintézetek között. Itt kell egy jobb középutat találni
- tette hozzá Herczegh András.
Mi lesz a támogatott hitelekkel?
Demeter Zoltán szerint az ágazat szereplőinek mindig azt kell csinálnia, ami racionális. Amíg hozzá lehet jutni olcsó forráshoz, addig élni kell ezzel a lehetőséggel. A likviditás fenntartása kulcskérdés, főleg a nehéz időszakokban. A szakember szerint a programok megszüntetése, illetve kivezetése nem történhet sokkszerűen, hiszen ez senkinek sem érdeke. Ezen a téren várhatóan egyfajta fokozatosság lesz, és az euró bevezetésénél, illetve az alapkamat csökkentésénél is erre lehet számítani. Szabó István szerint is addig kell élni a kamattámogatott konstrukciókkal, amíg lehet. És bár kész tényként kezeljük az euró bevezetését, ez inkább 2030-2031 környékén lesz reális. Azt még nem tudjuk, mennyi lesz a költségvetési hiány idén, de a tavalyinál valószínűleg magasabb lesz. Hollósi Dávid szerint nem kellene eljutni oda, hogy amikor van egy világgazdasági sokk, akkor 400-500 bázispontot kell emelni a magyar alapkamaton, hogy meg tudjuk őrizni a forint stabilitását. A kamattámogatott konstrukciókról viszont azt mondta, hogy egyén szintjén mindenkinek csak azt tudja tanácsolni, hogy vegyék igénybe. A szakember szerint ugyanakkor azt kellene elérni, hogy hosszú távon ne így kelljen beavatkozni az államháztartás menetébe. Herczegh András is azon a véleményen volt, hogy nem mindegy, mire adunk támogatást. A szakember szerint ami nagyon problémás volt, az a támogatások bejelentésének ad hoc jellege: a hónapról hónapra új programok bevezetése azt eredményezte, hogy az ügyfél azt érzékelte, be van jelentve egy program 3 hónapja, de még mindig nem lehet semmit se kezdeni vele.