agrarszektor.hu • 2020. április 27. 17:30
Dél-Afrikában az AgriProtein nevű cég több tonna élelmiszer-hulladékot etet meg a kukacokkal, hogy a bomlásból eredő metán ne kerüljön a légkörbe. A gilisztákból ezután állateledel készül. Az AgriProtein ezzel körforgásos megoldást talált a klímaváltozás lassítására.
A dél-afrikai AgriProtein körforgásos megoldást talált a klímaváltozás lassítására. Nap mint nap több tonna élelmiszer-hulladékot etetnek meg több millió kukaccal, hogy az élelmiszerek bomlásából eredő metán ne kerüljön a légkörbe. A cég a hulladékot először folyósítja, majd a giliszták táplálékául szolgál. Végül a jóllakott puhatestűekből állateledelt készítenek, írta meg a HVG.hu a Bloomberg információi alapján.
A metánkibocsátás jelentősen hozzátesz a klímaváltozáshoz, a rothadó hulladékból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig 5%-át teszi ki a világ kibocsátásának. Már több ország betiltotta, hogy szerves hulladék a szemétbe kerüljön, ezek komposztálása vagy hasznosítása épp ezért fontos szerepet játszik abban, hogy csökkentsük a kibocsátást, ez pedig számos üzleti lehetőséget is teremt. Ezért az ehhez hasonló profilú cégek a befektetők kedvelt célpontjaivá váltak az elmúlt időszakban.
Az AgriProtein 2015-ben nyitotta a gyárát azzal a céllal, hogy a szerves hulladékkal táplálkozó rovarokból eledelt készítsenek, amit utána halfarmoknak adnak el. Mostanra naponta 15 tonnányi élelmiszer-hulladék érkezik a céghez Fokváros éttermeiből és üzleteiből. A terveik között szerepel, hogy még idén az afrikainál is nagyobb létesítményeket építenek Kaliforniában és Hollandiában, amelyek naponta 250 tonna élelmiszer-hulladékot lesznek majd képesek feldolgozni. Los Angeles mellett is hamarosan megnyitnak egy létesítményt, azonban még legalább további 16-ra lenne szükség, hogy feldolgozzák a városban keletkező szerves hulladékot.
A létesítmény egyik első helyiségében kék UV-fény alatt élnek több mint 200 ketrecben és műanyagcsőben azok a katonalegyek, amelyek lárváit gyűjtik össze. Ezek eszik meg az élelmiszer-hulladékot és belőlük készül állateledel, valamint olaj, amit szintén a takarmányozásban hasznosítanak.
- mondta Elsja Pieterse, az ottani egyetem egyik, rovargazdálkodással foglalkozó kutatója.
A cég laboratóriumában számos kutató dolgozik azon, hogyan gyorsíthatják a kukacok növekedését és hogy milyen innovatív módon használhatnák még fel őket. Az egyik kísérletükben például azt vizsgálják, miként hasznosíthatják a kitint szervátültetéseknél, vagy a kukacokból készült kivonatot akné kezelésére.
De még ha meg is találják ezekre a problémákra a választ, a megoldások nem fordíthatóak azonnal gyakorlattá. Például az Európai Unióban jogszabály tiltja a hulladék felhasználását az élelmiszeriparban, ami korlátozza a szerves hulladékok feldolgozását is. De már Európában és Magyarországon is vannak olyan kezdeményezések, amelyek a rovarok minél szélesebb körű felhasználásán alapulnak.