A felmelegedő Antarktisz tengerfenekén egyre több helyen szivárog metán, ami veszélyes következményekkel járhat a globális klímaváltozásra nézve.
A svájci élelmiszeripari óriás kilépett a tejtermékek metánkibocsátásának csökkentését célzó globális szövetségből.
Az ózonkoncentráció hazánkban is jelentősen meghaladta az uniós egészségügyi határértéket, ami komoly egészségügyi kockázatokat jelent.
A vezető tejipari és kávézóláncok nem tűznek ki célokat a metánkibocsátás csökkentésére.
3 milliárd dolláros klímabarát mezőgazdasági programot töröltek Amerikában, mert nem állt összhangban a jelenlegi kormány prioritásaival.
A növényi alapú fehérjeforrások, mint a borsó, hüvelyesek és diófélék, alacsonyabb kibocsátással rendelkeznek.
A szarvasmarha-tenyésztést időről időre a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjaként veszik elő, miközben a vegán étrend sem makulátlan.
Ezek az apró, de jelentős változások nagy hatással lehetnek a mindennapjaira, illetve a szénlábnyomodra.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Egy tanulmány szerint a kibocsátott metán értékes erőforrássá válhat, ha azt felfogják és biogázzá alakítják.
Egy tasmániai tejüzem tengeri hínárral etette a tejelő teheneket, melyek így kevesebb környezetkárosító metángázt bocsátottak ki.
Az északi ország vállalta, hogy 2030-ig 70%-kal csökkenti a kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A háztartásokban keletkezett hulladék 65 százalékának újrahasznosítása a cél Békés megyében.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Jövőre születhetnek meg a világ első, kevesebb metánt böfögő szarvasmarhái Kanadában.
Most kiderült, hol tart a tudomány a húsfogyasztást és az állattenyésztést illetően.
Az EP a szén-dioxid megkötésének új célértékeit meghatározó rendeletet fogadott el.
A világon elsőként Új-Zélandon adóztatnák meg a haszonállatok üveghatású gázkibocsátását.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
A hús felelős az élelmiszertermelés okozta üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
