agrarszektor.hu • 2025. szeptember 20. 14:03
Az elmúlt 2-3 évben többször is láttak medvét a Börzsönyben vagy a Gödöllői-dombság mentén, néhány évvel korábban pedig Egerben már medvebocsot is sikerült megfigyelni. A medvék felbukkanásáról szóló posztok alatt alapvetően két típusú kommentelővel lehet találkozni: az egyik, aki örül a medvének és azt hangoztatja, hogy a medve fokozottan védett és van helye a magyar erdőkben, a másik pedig az, aki azonnal kilőné az állatot. A heves indulatok mögött húzódó állapotokról és problémákról beszélt az Alapvetés podcast eheti műsorában Heltai Miklós egyetemi tanár, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója.
Az idei nyár sem múlt el anélkül, hogy ne lett volna Romániában végzetesnek bizonyuló medvetámadás. Bár ilyen esetre Magyarországon eddig még nem volt példa, az elmúlt években itt is egyre többször bukkantak fel barnamedvék, többek között a Börzsönyben és a Duna mentén.
De vajon mennyire lehet és kell megbecsülni azt, hogy hány medve lehet Magyarországon és mikor lehet velük a legnagyobb eséllyel találkozni? Miért van az, hogy az ismert veszély ellenére sokan mégis etetik a medvét és szelfizni akarnak vele? És melyek lehetnek azok az erdélyi jógyakorlatok, amiket itthon is érdemes lenne átvenni, mielőtt elaharapózna a konfliktusok száma? Többek között ezekről a kérdésekről beszélt az Alapvetés podcast eheti adásában Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója.