Veres Virág Cintia • 2025. november 26. 06:03
A ragadós száj- és körömfájás hónapokig tartó bizonytalansága jelentős terheket rótt a hazai sertés- és szarvasmarha-ágazatra, de a szeptember 10-én megkapott mentesség új fejezetet nyitott: megindult a telepek újratelepítése, és lassan helyreáll az ágazat működése. A baromfiágazatnak pedig a madárinfluenzával kellett és kell is megküzdenie. A járványok ugyanakkor egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké, amelyek a munkaerőhiány kezelésében és az egyre szigorodó uniós állatjóléti elvárások teljesítésében is kulcsszerepet kapnak. A védekezésben részt vevő szakemberek tapasztalatai szerint a krízis megmutatta: gyors szervezéssel, modern megoldásokkal és megfelelő együttműködéssel a legsúlyosabb helyzetek is kezelhetők. Minderről a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián is résztvevő Jánosa Tibor, az Alphavet Állatgyógyászati Zrt. Biosecurity Divíziójának igazgatója beszélt az Agrárszektornak.
A ragadós száj és körömfájás kapcsán szeptember 10-én megkaptuk a mentességet, ami komoly mérföldkő. Ezt követően a telepek újratelepülnek, és elkezdődött egy kiegyensúlyozottabb időszak. Lecsengőben van a veszély okozta sokk, amely a sertés- és a szarvasmarha-ágazatban is komoly aggodalmakat keltett
- fogalmazott Jánosa Tibor.
A baromfiágazatban is kedvezőbb a helyzet: a madárinfluenza ugyan néhány kitörést okozott, de az előző évekhez képest lényegesen nyugodtabb az őszi időszak:
Most nem tapasztalunk olyan mértékű járványt, mint korábban. Ettől függetlenül természetesen mindenkinek - az állattenyésztőknek és a kereskedelmi szereplőknek egyaránt - fenn kell tartania a felkészültséget, hogy elkerüljük az újabb kitöréseket, akár a ragadós száj- és körömfájás, akár a madárinfluenza terén.
Automatizáció és digitalizáció a járványvédelem szolgálatában
Az állattenyésztés jövője egyre inkább a digitalizáció és az automatizáció irányába halad. Ennek egyik kulcsa a járványvédelmi biztonság növelése. Jánosa Tibor szerint a külső járványvédelem fokozásának egyik legfontosabb eleme a telepi zártság növelése - minél kevesebb ember és jármű mozog a telepen, annál biztonságosabb az állomány. Az automatizált rendszerek révén pedig kevesebb emberre van szükség, ami csökkenti a kockázatokat is.
A modern technológia ugyanakkor ma már rengeteg lehetőséget kínál: mosórobotokat, automata fertőtlenítőkapukat, drónos fertőtlenítő rendszereket, okos kamerarendszereket használnak, amelyek képesek az állatok súlyát és egészségi állapotát is folyamatosan monitorozni. A nagyobb gazdaságok természetesen könnyebben tudják megvalósítani ezeket a fejlesztéseket, de a kisebb, családi vállalkozások is egyre nyitottabbak az innovációra.
Ott szűkebb területen kell mindezt megvalósítani, de a hozzáállás sok esetben kifejezetten előremutató. Több családi gazdaság már most is robotizált vagy automatizált rendszereket használ. Nem lehet elmenni amellett sem, hogy egyre nehezebb munkaerőt találni az agráriumban. Szerencsére a technológiai fejlődés párhuzamosan halad ezzel a kihívással, a mesterséges intelligencia és az automatizálás elkerülhetetlenül az állattenyésztés részévé válik.
Állatjóléti elvárások és uniós irányelvek: mennyire tartható a kettő egyben?
Az állatjólét kérdése szintén meghatározó szempont az ágazatban. Az uniós szabályozás egyre szigorúbb, de a technológiai fejlesztések ezt is segítik. A szakember kitért arra is, hogy sertés-, baromfi- és szarvasmarha-technológiát is forgalmaznak több európai gyártótól, és ezek a technológiák mind követik az EU állatjóléti irányelveit. Magyarországon is ezek mentén újulnak meg a telepek:
A korszerűsítési pályázatok során a gazdák már ezeket az elvárásokat figyelembe véve tervezik az istállókat és a rendszereket.
Fontos a szakmai párbeszéd is
A szakember részt vesz a Siófoki Agrárszektor Konferencián is, ahol a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről tart előadást:
Azért tartom fontosnak a részvételt, mert szerves részei voltunk a védekezésnek és a probléma felszámolásának. Az első kitöréstől kezdve mi végeztük a hatósági fertőtlenítést, tagjai voltunk az operatív törzsnek, részt vettünk a depózónák körüli kerítések építésében, rágcsálóirtásban, veszélyes hulladék elszállításában, sőt, az autópályák és határátkelők fertőtlenítési pontjainak működtetésében is.
Hozzátette, védekezés rendkívül összetett volt, és komoly humánerőforrás-szervezést igényelt: amikor nekiálltak, nem volt kiépített protokoll. Nekik kellett létrehozniuk egy olyan munkavállalói kört, amely képes volt a feladatokat ellátni.
Volt, hogy egyik napról a másikra 80-90 főt kellett integrálni a rendszerbe. Szerencsére mindig kaptunk segítséget a hatósági szervektől, így minden problémára gyors hatékony választ tudtunk adni.