agrarszektor.hu • 2026. augusztus 11. 08:47
Egy új kutatásban gépi látást alkalmazó technológiával vizsgálták a brojlercsirkék viselkedésének változásait a nevelési ciklus során. Az eredmények alapján az automatizált megfigyelőrendszerek hatékony eszközei lehetnek az állatjóllét nyomon követésének, a problémák korai felismerésének és a hőstressz kezelésének - jelentette a Food&AgriBusiness.
A Genti Egyetem kutatócsoportja Patricia Soster professzor vezetésével négy nevelési cikluson át 1120 Ross 308-as brojlert követett nyomon egy többkamerás rendszer segítségével, a madarak 8 és 40 napos kora között. A technológia automatikusan mérte az aktivitási szintet, valamint a takarmány- és vízfelvételi mintázatot. Az egyik legegyértelműbb megállapítás az életkor meghatározó szerepe volt az aktivitás alakulásában. A madarak növekedésével a teljes mozgásmennyiség jelentősen csökkent, így a nagyobb intenzitású mozgásformák, mint a futás, már 15 napos kortól mérséklődtek, 30 napos korra pedig minden aktivitási kategóriában észrevehető visszaesést regisztráltak. A kutatók szerint ez a modern brojlerek biológiai adottságait tükrözi, hiszen a testtömeg gyarapodásával a mozgás egyre nagyobb fizikai megterhelést jelent, így az állatok az energiájukat inkább a növekedésre fordítják. A termelők számára mindez azért lényeges, mert az elvárt aktivitási mintázattól való jelentős eltérés korai figyelmeztető jelként szolgálhat a sántaságra, a lábproblémákra vagy egyéb állatjólléti gondokra.
A hőstressz vizsgálata szintén értékes eredményeket hozott. Amikor az istálló hőmérséklete elérte a 29-30 Celsius-fokot, a madarak szignifikánsan több időt töltöttek az itatók közelében, miközben az etetőknél kevesebbet tartózkodtak. Figyelemre méltó, hogy az általános aktivitási szint érdemben nem változott, vagyis a madarak nem váltak feltűnően mozdulatlanabbá, hanem inkább átcsoportosították az idejüket, és előtérbe helyezték a vízfelvételt a takarmányfogyasztás rovására. Ez a viselkedésváltozás gyakorlati szempontból is kiemelten fontos, mivel az itatók és etetők használatának együttes nyomon követése jóval érzékenyebb jelzést adhat a hőstresszről, mint az aktivitási szint önmagában.
A kutatás azt is kimutatta, hogy az állatok viselkedése határozott napi ritmust követ. Az aktivitás jellemzően délelőtt és a nap közepén érte el a csúcsát, majd a későbbi órákban csökkent. Hőstressz idején a takarmányfelvétel a melegebb időszakokban visszaesett, de estére, a hőmérséklet mérséklődésével kompenzálódott, amit a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztanak.
A kutatás talán legfontosabb hozadéka maga a technológiai megoldás. A négy kamerából és mesterségesintelligencia-alapú algoritmusokból álló rendszer nagy pontossággal követte a madarakat a hathetes nevelési időszak során bekövetkező jelentős testméret-változások ellenére is. A hagyományos, időszakos kézi megfigyelésekkel szemben az automatizált rendszer folyamatos monitorozást tesz lehetővé az állomány zavarása nélkül, így a viselkedési rendellenességek jóval korábban észlelhetők, mint ahogy azok a termelési mutatókban vagy az elhullási adatokban megjelennének.
A szerzők megjegyzik, hogy a kísérlet laboratóriumi körülmények között, viszonylag alacsony telepítési sűrűség mellett zajlott, így az eredmények üzemi körben történő validálása még szükséges. A rendszer jelenleg három viselkedési paramétert mér, és nem értékel egyéb állatjólléti indikátorokat, mint például a porfürdőzést vagy a lihegést. Ennek ellenére a tanulmány fontos lépés az automatizált csirkemonitorozás fejlődésében, különösen egy olyan időszakban, amikor a termelőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik a magas szintű állatjóllét igazolása terén.