agrarszektor.hu • 2026. november 12. 10:32
Míg egész Európában 140 millió kacsát nevelünk fel, addig Kínában ez a szám 3,5-4,5 milliárd között mozog.
Márton nap környékén a liba és a kacsa kerül a magyar gasztronómia középpontjába. A hagyományos fogások mögött egy komoly tradíciókkal bíró ágazat áll, amelynek számos kihívással kell szembenéznie. Hogy melyek a hazai víziszárnyas-ágazat legfőbb nehézségei, illetve milyen kitörési lehetőségeket kínálhat a magasabb feldolgozottság és az exportpiacok bővítése, arról kérdeztük az Alapvetés podcastban Szabó Ákost, a Tranzit Csoport vezérigazgatóját, a Magyar Lúdszövetség elnökét.
A magyar víziszárnyas-ágazat jövőjét egyszerre alakítják a termelési költségek, az állatbetegségek, a szigorodó szabályozási környezet és a nemzetközi piaci folyamatok. A kacsa- és libatartás eltérő jövedelmezőségi viszonyai, az exportpiacoktól való függés, valamint a kínai termelők jelentette verseny egyaránt meghatározzák a hazai szereplők mozgásterét. De vajon a feldolgozás fejlesztése és az új külpiaci lehetőségek kiaknázása nyithat új irányokat az ágazat előtt? És mi kellene ahhoz, hogy több magyar keresse a liba- és a kacsahúst a boltokban?
Ezekről a témákról beszélgettünk az Alapvetés podcast eheti adásában Szabó Ákossal, a Tranzit Csoport vezérigazgatójával, a Magyar Lúdszövetség elnökével.