Hiába van bőven, mégsem eszik a magyarok ezt a húst: miért nem kell itthon?

Hiába van bőven, mégsem eszik a magyarok ezt a húst: miért nem kell itthon?

agrarszektor.hu
Az állattartók az idei évben a korábbinál több libát hizlaltak Márton-napra Magyarországon. Emellett a feldolgozókból is olcsóbban kerül majd a kereskedelembe a termék. Ezt pedig a Magyar Lúdszövetség elnökének reményei szerint a fogyasztók is meg fogják érezni.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A 2022-es évben körülbelül hárommillió libát neveltek fel Magyarországon, idén ez a szám 20-25%-kal nőtt. Bár az ilyen mértékű növekedés jól hangzik, azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a madárinfluenza miatt 2022-ben rendkívül alacsony volt a bázis - olvasható a Világgazdaság oldalán. A korábbi mennyiségtől, a 10-12 millió libától nagyon messze vagyunk, és nem is biztos, hogy valaha újra elérjük ezt a szintet - erről már Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke beszélt. Libát egyébként főleg Márton-nap és karácsony alkalmából fogyasztanak hazánkban, miközben Európában elsősorban a német ajkú területeken kedvelt.

A szakember szerint a tavalyi termelés-visszaesés okai a más agrárágazatokat, illetve a baromfiszektort is sújtó külső körülmények voltak, mint például a koronavírus-világjárvány után még akadozó szállítási láncok, a magas gabona- és energiaárak, az orosz-ukrán háború következményei - különösen a szabadon beáramló baromfitermékek ügye -, valamint a madárinfluenza, amely a legnagyobb károkat okozta az ágazatban. Szabó Miklós elmondta, hogy Európában nagyobb mennyiségben csak Lengyelország és Magyarország tenyészt libát, de sajnos a lengyelek az elmúlt időszakban már megelőzték hazánkat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tavaly a visszaesett kibocsátás mellett nem volt értékesítési probléma a libahús-piacon, miközben a vevőkkel szemben sikerült érvényesíteni a megnövekedett költségeket. Idén viszont a 2022-essel ellentétes mozgások jellemzik a Márton-napi libapiacot: a kibocsátás 20-25%-os növekedése mellett körülbelül ugyanilyen mértékben csökkentek a termelői árak, és már a kereskedőknek is ennyivel olcsóbban adták a libahúst. A Magyar Lúdszövetség elnöke reméli, hogy ezt az árelőnyt a vásárlóknak is továbbadják.

Az igazi vásárlási csúcs egyébként csak most indul. A kereskedői igények szerint el tudják látni a piacot libával, amely az exportra is igaz, ahová pedig a hazai termelés 80-90%-a megy. Az árcsökkenés oka nem az, hogy többet termeltek, hanem a termelési költségek mérséklődése. A tavalyi tonnánkénti 130 ezer forintos kukoricaár megfeleződött, és olcsóbb lett az energia is.

Szabó Miklós ugyanakkor úgy véli: egyébként is szükség van az átalakulásra, integrációk - vagyis a törzstenyészetektől a takarmányelőállításon, a keltetésen és a nevelőtelepeken át a feldolgozásig összefogott termelési lánc - kialakulására, mert versenyképes terméket csak meghatározó piaci szereplő tud megfelelő minőségben és mennyiségben előállítani. Zajlik tehát egy koncentráció, és az integrációk megerősödése is. Utóbbiakban a feldolgozó üzemek szerepe a meghatározó - magyarázta.

A jövőt alapvetően határozza meg a járványügyi helyzet. Az optimista verzióban - egy madárinfluenza nélküli világban - is egy sor bizonytalansági faktorral kell számolni. Így az energiaárakkal, vagy a következő szezonban a terményárakkal, de piacokat is el lehet veszteni egyik pillanatról a másikra. Az izraeli háború is például ilyen most, mivel a kóser vágóhídon levágott libák hízott máját jelenleg nem lehet kiszállítani.

Úgy tűnik ugyanakkor, hogy legalább a terményárak miatt nem kell aggódniuk - legalábbis a következő aratásig -, mert most olyan magasak a gabonakészletek, hogy az állattenyésztők számára is „viselhető áron” tudják megoldani a takarmányozást. A már említett energiaár mellett komoly költségtényező a munkabér is, itt pedig folyamatos a növekedés, „mert emelni kell, az nem kérdés” - fogalmazott Szabó Miklós.

(Címlapkép forrása: NAK/Lévai Zsolt)

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?