agrarszektor.hu • 2022. október 31. 14:02
A legfrissebb kutatások szerint nagyon nem mindegy, mit eszik az emberiség a bolygó és saját védelme érdekében. A felmérések azt mutatják, hogy jelenleg a közlekedés, a lakás és az étkezés a három legnagyobb szénlábnyommal rendelkező terület. Az élelmiszerek szénlábnyoma az elfogyasztott élelmiszer termesztése, gazdálkodása, feldolgozása, szállítása, tárolása, főzése során keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét jelenti.
Az Egyesült Államokban minden háztartás 48 tonna üvegházhatású gázt termel, és az élelmiszerek háztartásonként körülbelül 8 tonna kibocsátásért felelnek, ami a teljes kibocsátásnak körülbelül 17%-át teszi ki. Új felmérések szerint az állattenyésztés az emberi kibocsátás feléért felelős - olvasható az Index oldalán. A legnagyobb környezetterhelést a hús, a sajt és a tojás rója a bolygóra, a gyümölcsök, zöldségek, babok és diófélék relatíve sokkal kisebb kárt okoznak. Ez sokak szerint egyenesen azt jelenti, ha mindenki inkább vegetáriánus módon étkezne, azzal csökkentené saját szénlábnyomát, és bónuszként a vízfogyasztást is, mert a vegetáriánus étrendhez körülbelül fele annyi víz kell, mint a hús alapúhoz.
Az egyes élelmiszerek egy kilogrammja által termelt üvegházhatású gázok kibocsátása alapján a topon a bárány áll, aminek tenyésztése és feldolgozása a legtöbb szén-dioxid-termeléssel jár. Ezt követi a marha, a dobogó harmadik fokára pedig a sajtok kerültek. Ezeket követi a sertéshús, a halfarmon nevelt lazac, a pulyka, a csirke, a tonhalkonzerv és a tojás, a "legrosszabb 10 élelmiszer" listáját pedig a burgonya zárja.
Az Amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport felmérése emellett azt is megmutatta, hogy mennyi egy adott élelmiszer szén-dioxid-kibocsátása, és azt is, hogy az előállítás mennyi autóútnak felel meg. Például 101 kilométert kell autózni ahhoz, hogy ugyanolyan károsanyag-kibocsátást termeljen az ember, mintha egy kilogramm marhahúst fogyasztana el. Ezen számítások alapján a legrosszabb forgatókönyv tehát az, ha valaki lemegy a Balatonra marhát enni, vagy feljön a Balatonról Budapestre csevapcsicsázni, vagy micset enni, ami lényegében ugyanaz.
A szénlábnyom redukálása miatt tehát jobb, ha kevés hússal él az emberiség, de az ajánlások között szerepel a sokáig tartó főzés helyett a párolás, a sok nyers étel fogyasztása, a bio- vagy ökológiai gazdálkodásból származó ételek fogyasztása. Ugyanis az ökológiai gazdálkodás módszerei sokkal kevésbé terhelik a környezetet, mint a hagyományos módszerek. A bioételeket termékeny, tápanyaggazdag talajon termesztik, az állatállomány természetes tartásban van. Ugyanilyen fontos továbbá az, hogy a környezetvédelem és az ember egészségének érdekében ne vegyen sok készételt, helyben vásároljon, és kerülje a fagyasztott és konzervtermékeket. A pénzmegtakarítás és a szénlábnyom csökkentésének nagyszerű módja továbbá, ha az ember saját gyümölcsöt és zöldséget termeszt az erkélyén, vagy a kertjében.