A WMO legfrissebb jelentése szerint 2024-ben minden eddiginél magasabbra emelkedett a légköri szén-dioxid koncentrációja.
A svájci élelmiszeripari óriás kilépett a tejtermékek metánkibocsátásának csökkentését célzó globális szövetségből.
Sem a faültetés, sem pedig a természetes élőhelyek helyreállítása nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez.
Norvégiában megkezdődött az ipari eredetű szén-dioxid újszerű tárolása, amelynek során a cseppfolyósított gázt az Északi-tenger mélyén helyezik el.
A karbonkredit-rendszer anyagi érdekeket teremthetne ugyan a gazdálkodóknak, a rendszer néhol kimondottan ellentmondásos.
A magyarországi nagyvállalatok 78 százaléka készített tavaly fenntarthatósági jelentést.
A növényi alapú fehérjeforrások, mint a borsó, hüvelyesek és diófélék, alacsonyabb kibocsátással rendelkeznek.
A szarvasmarha-tenyésztést időről időre a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjaként veszik elő, miközben a vegán étrend sem makulátlan.
A Golf-áramlat akár már a következő évtizedekben leállhat, és az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC) összeomolhat.
A legtöbb élelmiszer előállítása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
A karácsonyi fogyasztása átlagosan 513 kg CO2-egyenértékű kibocsátást eredményez, ez több mint 23-szorosa az átlagos napi 22 kg-os értéknek.
A klímaváltozás hatásai, mint a gleccserek olvadása és a biodiverzitás csökkenése, drasztikusan formálják világunkat.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Új adatok alapján elmondható, hogy a tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségét eddig tévesen becsültük meg.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
A megújulók terjedésének rekordéve is kevés a globális felmelegedés megállításához.
Szőlőültetvények segíthetnek a kutatóknak megálmodni a „klímabarátabb” mezőgazdaságot
Csökkenteni kell az európai mezőgazdaság üvegházhatású gázok kibocsátását, ez pedig adók nélkül nem megy.
A tejipar szén-dioxid kibocsátásának csökkentését tűzte ki maga elé a Danone és az Ajinomoto.
A díszkertész ágazat helyzete stabil, és középtávon jelentős növekedési potenciált rejt magában.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kettős válság sújtja a hazai állattenyésztést, amelyből a kiút csak a fejlesztések révén valósulhat meg.
Több gyümölcs termesztése gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, másoké brutális visszaesést mutatott.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Agrárcégek, közepes termelők is pénzhez jutnak – az állam fizeti a kárt.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel
