Az elmúlt öt évben teljesen átalakultak az étkezési szokások, ami az élelmiszeriparra is hatással van.
Táplálkozási szempontból nincs olyan, hogy „legegészségesebb hús”, mindnek van olyan tulajdonsága, amely miatt értékes lehet az étrendben.
Új piacokat nyithat az élelmiszer-előállítók előtt az uniós közbeszerzési reform.
Egyre több fogyasztó keresi a különleges, egészségesnek tartott és közvetlenül a termelőtől származó élelmiszereket.
A szilva a hazai gyümölcstermesztés és gasztronómia egyik legsokoldalúbb, évszázados hagyományokkal rendelkező alapanyaga.
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Új szakpolitikai ajánlásokat készít az Európai Unió az ultrafeldolgozott élelmiszerekre vonatkozóan.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A közhiedelemmel ellentétben a Z generáció tagjai rendszeresen főznek magukra, túlnyomó többségük fogyaszt húst, a fehérje pedig központi szerepet tölt be az étrendjükben.
Magyarország Európa egyik jelentős nyúlhústermelője, a hazai termelés túlnyomó része mégis külföldön talál gazdára.
A „clean label” már nem az összetevők elhagyásáról, hanem a receptúra újragondolásáról szól.
A „bélrendszeri egészség” (gut health) kifejezés az elmúlt években az élelmiszeriparban és a fogyasztói kommunikációban is egyre gyakrabban jelenik meg.
Élelmezési rendszerünk válságban van, a részmegoldások ideje lejárt a szakértők szerint.
Lehet fehér, félbarna, rozsos, rozs, teljes kiőrlésű, magvas vagy éppen speciális étrendhez igazított, egy biztos: a kenyér sokkal több, mint egy egyszerű étel.
Elképesztő eredményekre jutott a Readingi Egyetem kutatócsoportja a sajtokat vizsgálva.
Éppen a jó minőségű, egészséges élelmiszert a legnehezebb megfizetni - ma az elhízás már nagyobb gond, mint az éhezés.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
A piaci keresletet nem lehet kizárólag a diagnosztizált betegek számából levezetni.
2025-ben a világ népességének 7,8 százaléka, mintegy 645 millió ember szenvedett élelmezési válságban.
Magyar fejlesztés segíthet a palántaföldek tőzegmentesítésén és a tőzeges területek védelmén.
Bár sokan ilyenkor azonnal rovarirtóért nyúlnak, nem feltétlenül kell vegyszerekkel felvenni a harcot a büdösbogarak ellen.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
