agrarszektor.hu • 2022. december 21. 11:34
Az infláció hatására a következő időszakban csökkenhet a húskészítmények iránti kereslet, a fogyasztás pedig - a magas árak miatt - egyre inkább a gyengébb minőségű termékek irányába tolódhat el. A magyarországi húsipar szereplői azonban attól tartanak, hogy megtorpanhat az ágazatban az elmúlt évtizedben végbement minőségi megújulás, és hogy ismét megjelenhetnek a boltok kínálatában az élelmiszerkönyvi kategóriákba be nem férő, különböző fantázianevekkel ellátott, ugyanakkor silányabb áruk.
Csökkenő keresletre és a gyengébb minőségű termékek újbóli megjelenésére számítanak a jövőben a magyar húsipar szereplői az elmúlt időszakban a jelentősen megemelkedett árak miatt. Az ágazat szereplői a mostani ünnepi időszakban azonban még a tavalyihoz hasonló forgalomban bíznak - írta meg a Világgazdaság. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke szerint a fogyasztók által tapasztalt, drasztikusnak nevezett áremelkedés nagyon is relatív, ugyanis a feldolgozók költségei az év eleje óta olyan mértékben megemelkedtek, hogy azt sok esetben már nem is fedezi a termékek ára. Ezért a szakember szerint a következő hónapokban további drágulás várható a húskészítmények piacán.
A húskészítmények gyártásának legfontosabb alapanyaga, az élő sertés ára február óta 70-80%-kal emelkedett meg. Hozzáadódik még ehhez az energia és a munkabér költsége is, amely területeken szintén nagyon komoly növekedést tapasztaltak a gyártók. A Hússzövetség elnöke szerint vannak olyan cégek, amelyek a tavalyi szinthez képest akár kilenc-tízszer nagyobb gáz- és villamos energia számlát kénytelenek fizetni, ráadásul az idén csakúgy mint az előző években a bérek is két számjegyű százalékos emelkedést értek el az ágazatban. Éder Tamás szerint éppen ezért nem tekinthető túlzónak a készítmények 30-40%-os drágulását.
A fogyasztók ugyanakkor nagyon érzékenyek az árakra, ezért már érkeznek a jelzések arról, hogy a korábbinál többen fordulnak az olcsóbb termékek irányába, ahogyan a forgalom visszaesését is tapasztalják a feldolgozók
- mutatott rá Éder Tamás.
A szakember szerint a növekvő árak a hazai húskészítmények piacán az elmúlt tíz évben elért minőségi megújulást is veszélyeztetik. Az ágazat várakozásai szerint a következő év elején a gyengébb minőségű termékek súlya növekedni fog a kínálatban. A Hússzövetség elnöke arról is beszélt, hogy a fogyasztók eddig szívesen költöttek a drágább, minőségibb termékekre, aminek eredményeként sokat javult a hazai húskészítmények kínálata, ez a folyamat azonban most megtört.
Jogos a félelem, hogy ha az infláció szintje továbbra is magasan lesz, újra megjelennek majd a piacon a silányabb áruk, amelyek nem férnek bele a Magyar Élelmiszerkönyv által meghatározott termékkategóriákba. Így félő, hogy hamarosan virsli mellett „pálcikák”, vagy „rudacskák” is lesznek majd a polcokon, a szalámik és párizsik mellett pedig „feltétek”, vagy „szeletek” jelennek meg
- tette hozzá Éder Tamás.
Az élelmiszerkönyv rendelkezései szerint a hazai kereskedelemben kapható virsliknek például 2017 óta magasabb, minimum 51% feletti hústartalommal kell készülniük, és ebbe az úgynevezett mechanikusan szeparált hús nem is számítható bele. Azok a termékek tehát, amelyek nem felelnek meg ennek a követelménynek, nem viselhetik a virsli megnevezést. Ezek a termékek teljesen legálisan kerülhetnek a kínálatba, a minőségi alapanyagok hiánya miatt azonban különböző fantázianeveket kell a gyártóknak alkalmazni - jegyezte meg a Hússzövetség elnöke.
Az év végi ünnepi időszakban azonban várhatóan változatlan marad a kereslet. Virsliből és füstölt árukból is a tavalyihoz hasonló mennyiség kerülhet a magyarok asztalára. A virsli forgalma hagyományosan megnő az év utolsó napjaiban, a gyártók pedig abban bíznak, hogy a vásárlók az idén is megtöltik majd kosaraikat a különböző készítményekkel. Abban reménykedünk, hogy az emberek próbálnak mindenből ugyanannyit vásárolni az ünnepi időszakban, mint tavaly, s ha a pénztárcájuk engedi, a minőségből sem szívesen vesznek vissza ilyenkor
- emelte ki Éder Tamás.
Hasonló félelmekről számolt be Raskó György is. Az Agrárszektor által nemrég megkérdezett agrárközgazdász úgy látja, hogy
az élelmiszerfogyasztás volumenében is jelentős csökkenés lesz megfigyelhető. A lakosság ugyanis úgy gondolkozik, hogy inkább legyen fűtés és világítás, és majd kevesebb élelmiszert fognak vásárolni. A következő időszakban az élelmiszerfogyasztás minőségi összetétele emiatt negatív irányba fog fordulni, vagyis a magyarok inkább a gyengébb minőségű, de olcsóbb élelmiszereket fogják keresni a boltokban.
Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója szerint az energiaválság és az infláció együttes hatása kőkeményen csattan a termelők mellett a fogyasztókon is, akik emiatt sokszor az olcsóbb, gyengébb minőségű termékek vásárlására vannak rákényszerülve. A szakember lapunknak beszélt arról is, hogy a következő időszakban búcsút lehet inteni az olcsó élelmiszereknek, és meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a magas árak velünk fognak maradni.