Óriási az elkeseredettség a sertéságazat kistermelői között, de a nagyobb húsüzemek is eléggé borúlátóak. Indokolt lenne ugyanis a mostani áraknál egy jelentős emelés, mivel a termelők és a feldolgozók jelenleg legfeljebb nullszaldósra tudják kihozni a termelést - írta meg a HelloVidék. A húsfélék ára pedig a jövőben tovább emelkedhet, már csak amiatt is, mert az élősertés felvásárlási ára az elmúlt hónapokban megközelítőleg 60%-kal emelkedett az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) legfrissebb adatai szerint, 780-800 forintra, ennyiért vásárolják fel a vágóhidak a magyarországi élő sertés kilóját. A sertéshúsok végső fogyasztói ára ezáltal mintegy 25%-kal emelkedhet az iparági szereplők durva becslései alapján. A meghosszabbított élelmiszerárstop intézkedés kiterjed a házi sertéscombra, így e termékkör fogyasztói ára nem emelkedhet október 1-ig, ám az ágazat szereplői szerint a többi terméknél már nagyon indokolt lenne egy jelentős emelés.

A sertésnél ugyanis az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy amíg egy jelentős önköltség-növekedés ment végbe a takarmányozási költségek emelkedése miatt, ezzel párhuzamosan a világpiacon egy túlkínálati helyzet alakult ki, köszönhetően annak, hogy a kínaiak elkezdték rendbe rakni a korábban sertéspestis által megtizedelt, pontosabban közel megfelezett állományukat, és a sertés önellátottsági szintjük erősödött, ezáltal az előző években nagyon jelentős kínai sertéshús import lecsökkent. A 2021-es év második negyedévében az Európai Unió Kínába történő sertéshúsexportja szinte egyik napról a másikra drasztikusan visszaesett, ami a nemzetközi piacon túlkínálati helyzetet hozott létre, ami elsősorban az európai sertéshúságazatot érintette. Ezért is áraszthatta el az olcsó spanyol sertéshús a magyar piacot, kiszorítva a magyar termelőket, vagy arra kényszerítve őket, hogy veszteséget termelve adják tovább a sertéshúst, amint azt Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke az Agrárszektornak korábban kifejtette.

Ilyen szituációban rendkívül alacsony árak tudnak kialakulni, és miközben a takarmányozás önköltsége drasztikusan nőtt, ezzel párhuzamosan egy rendkívül alacsony élő sertésár alakult ki: ez egy idő után kiváltotta a szokásos piaci hatást, vagyis a kínálat reagált a piaci helyzetre, és Európában szinte mindenhol elindult egy állománycsökkenés, ami aztán szép lassan kialakított egy új egyensúlyi pontot. De ez az egyensúlyi pont a korábbi élősertés-áraknál lényegesen magasabban volt, de ez költségoldalról alá is volt támasztva, hiszen a takarmányköltségek jelentősen megemelkedtek: voltak olyan gabonák, ahol egy év alatt megduplázódtak az árak

- magyarázta Éder Tamás.

Ez fájni fog a vásárlóknak: az igazi húsdrágulás csak most jön a magyar boltokban

Elkerülhetetlen és szükséges is az árak további emelkedése.

Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint a sertéshús kiskereskedelmi beszerzési ára a tavaly nyárihoz képest átlagban 50%-kal emelkedett. A sertésoldalas 2021 augusztusában 1051 forintba került, 2022 augusztus 31. hetében pedig már 1535 forintot kértek el érte a húspultokban, a vákuumos változatért pedig 1761 forintot. Az adatok alapján a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 711 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2022 júniusában, ami 36%-os emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 30%-kal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 23,7%-kal, a sertéscombé 1,4%-kal nőtt ugyanekkor. 2022 július 17-én az AKI PÁIR kiskereskedelmi fogyasztói árakra vonatkozó adatai alapján a csont nélküli sertéscomb kilója 1515 forintba került, a sertéskaraj 2182 forintba, a sertéslapocka pedig 1727 forintba.

10 ezer forintért kellene árulni a mangalica karaj kilóját

Kövér Zoltán, a Kövér Tanya megálmodója 2005-ben döntött úgy, hogy termelői tevékenységbe fog. Megvásárolt egy tanyát a Hajdú-Bihar megyei Tetétlenen a hozzá tartozó 21 hektár legelővel, szántóval, és megvette az első 20 szőke mangalica kocasüldőt. Mára a család minden tagja része a vállalkozásnak, és mindenki odateszi a saját tudását, hogy a lehető legjobban működjön a gazdaság.

Katasztrofális a hazai sertéságazat helyzete, mind a fehér sertésé, mind a mangalicáé. 2020 november-decemberben a búza-kukorica-árpa, vagyis a takarmánynövények ára 4500 forint volt, 2021 januárjában a duplája lett, 8000-9000 forint, most ott tartunk, hogy az árpa mázsája 13 ezer-14 ezer nettóban, a kukoricáé is, ami bruttóban, vagyis ahogy a sertéstenyésztők hozzájutnak, már 16 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a sertés előállítása először 100%-ot, majd azóta összesen 300%-ot nőtt, mi, termelők pedig összesen 30%-ot mertünk emelni a húsok árán, hogy legyen egyáltalán, aki megvásárolja. Egyszerűen nem tudjuk érvényesíteni a piaci árat, anélkül, hogy elveszítenénk a piacot

- magyarázta Kövér Zoltán.

A szakember beszélt arról is, hogy ők megtermelik a takarmánynövény-szükségletük 80%-át. Kövér Zoltán elmondta, hogy 80 hektáron termelnek kukoricát, anélkül nem tudja, mi lett volna már velük, és akkor még nem is beszélt az energiaárak elszabadulásáról. Korábban 80-100 kocával dolgoztak, most lecsökkentették ezt az állományt 60-ra, idén ráadásul nem is vemhesítenek.

Szerencsés helyzetben van az a sertéstenyésztő, aki maga termeli meg a jószágnak a takarmányt, és az aszály nem vitte el idén a termése jelentős részét, mert ha vásárolni kell, bizony 16 ezer forintot is elkérnek a takarmány mázsájáért, ami nagyon megnöveli az előállítási költségeket. Ennek ellenére az ősgazdálkodók és kistermelők sem a hús, sem a sonka, kolbász és más füstölt termékek árán sem mertek idén emelni, mert féltik a vevőkört. Pedig egyre többen panaszkodnak arról, hogy egy ideje nullára hozzák ki a tenyésztés költségeit, és egyre jobban szigorítják az állattartás feltételeit, lassan ellehetetlenülnek a 100-200 sertést tartó kistermelők.

8-10 ezer forint lenne reális ár a mangalica karajért. Egy 150 kilós sertést 200 ezer forintba kerül vágósúlyra felnevelni, 4 kg karaj, 4 kg tarja, 12 kg comb, 5 kg lapocka és oldalas, valamint 8-10 kg apróhús, dagadó, szedelékhús van belőle, a többi zsiradék. Ha az állam nem avatkozik közbe, vége lesz ismét a magyar mangalicának, kihal a fajta, ahogy jópár éve. Most 6 ezer forintért veszik meg tőlünk a karajt, tarját, 5 ezerért a combot, lapockát. A kolbász 6 ezer, a szalámi 7 ezer forint, a disznósajt a debreceni páros, a turista, a párizsi és a többi töltelékáru 2980 Ft, nem merünk följebb menni, pedig ez az ár nekünk nem termel hasznot, így előbb-utóbb rá fogunk kényszerülni az áremelésre. A költségek pedig folyamatosan emelkednek, a fűszerek árát euróban kérik, az állat tartási, egészségügyi költségei is nőttek. Ráadásul mi 80%-ban éttermeknek adjuk el a húst, de az a szektor is inog, egyre többen bezárnak, és még nem látjuk, milyen következményei lesznek az energiaárak emelkedésének

- összegzett Kövér Zoltán,

A szakember még soha nem látta ennyire kétségbeejtőnek a helyzetet. Hiszen, ha tudja az ember, hogy egy-két évig tart a szűkös időszak, átvészeli, de ez a kiszámíthatatlanság mentálisan is tönkreteszi az embereket, mondta.

Alig termett az Alföldön kukorica, nem jutnak takarmányhoz sem a sertéstenyésztők

Murányi József családi vállalkozásban 200 disznót és 13 kocát tart, valamint üzemeltetik a Murányi Kistermelői Boltjukat Újfehértón.

200 disznójuk és 13 kocájuk volt egy éve, nagy fehér sertés és duroq fajtasertés, ez utóbbi is hússertés. A Murányi családi vállalkozásnak eddig az volt a szerencséje, hogy 14 hektár földjükön 500-600 mázsa kukoricát termesztettek a sertéseknek éves szinten, valamint 300 mázsa tritikálét, vagyis búza-árpa keveréket. Idén ezzel is gondok vannak.

Idén nagyon rossz a helyzet itt az Alföldön az aszály miatt, ami a takarmányokat illeti. Nagyon kevés termett a földeken, 10 mázsa hektáronként az átlag, az nagyon kevés. Korábban mi is megtermeltük magunknak, de most nem elég, hogy alig termett kukorica és tritikálé, még kapni sem nagyon lehet errefelé. Aki a tavalyit eladta, már nem tud venni sem. Kénytelenek voltunk a jószágállományt csökkenteni, de mások is erre kényszerültek, úgy hallom a többi temelőtől. Most 60-70 db sertésünk lesz mindössze, és ha így folytatódik, kénytelenek leszünk tovább emelni az árakat, pedig sokáig tartottuk magunkat. Még tavasszal is 1750 forintért adtuk a csont nélküli karaj kilóját, de nyáron felvittük 2200 forintra. Korábban 2950 forintért adtuk a füstölt császárt, most már 3500 Ft. Sok jóra nem számítok, minden bizonytalan, a hűtőház üzemeltetése viszi az áramot, a gyártáshoz a melegvizet a gázkazán termeli

- fejezte ki aggodalmait Murányi József.

Erősen visszaesett a forgalmuk is, feleannyit vesznek a vásárlók, aki korábban például egy kiló szalonnát vásárolt, most beéri fél kilóval. Azért egyelőre nem maradtak el, de ha haszonnal árusítanák a sertéshúst és füstölt termékeket, a töltelékárut, lehet, hogy el is maradnának. Attól tartanak a termelők, hogy ez még messze nem a válság vége.

Legalább 2500 forintért kellene már most adnunk a nyers hús kilóját, a lapockáét, de attól tartunk, akkor nem lesz, aki megveszi. Most a szűzpecse annyi nálunk, pedig legalább 2900 forintot lenne indokolt elkérnünk érte, de a multikkal és a külföldről behozott olcsó hússal nem tudjuk felvenni a versenyt

- tette hozzá Murányi József.

A legnagyobbakat is megviseli az árak elszállása

De a nagytermelők sincsenek biztonságban, hiszen nemrégiben jelentett csődöt Magyarország egyik legkorszerűbb sertésfeldolgozója. Nemcsak azért figyeltek fel a hírre sertéspiaci körökben, mert egy közepes méretű, összességében bőven 10 milliárd forint feletti forgalmú szereplő fizetőképessége rendült meg, hanem azért is, mert a kormányzat által kiemelten kezelt családi vállalkozások egyikéről, a sertéspiacon magát meghatározónak mondó, hajdú-bihari Kurucz-csoport három cégéről volt szó.

A tulajdonos kifejtette korábban, mi okozta a csődhelyzetet. Megnehezítették a termelést az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarok, a koronavírus-járvány, az ellátási láncok zavarai és a drasztikus áremelkedések. Ezzel párhuzamosan a sertésárak mélyrepülése, az exportpiacok elvesztése miatt kialakult európai uniós túltermelés és az ukrajnai háború miatti gazdasági károk rontották a helyzetet.

Az energia drámai drágulása mellett a takarmányárak két év alatt megháromszorozódtak, a tetejébe a csoport takarmánytermelő területeit aszály sújtotta. Mindezek és a „sertéságazat negatív banki megítélése” súlyos likviditási hiányhoz vezettek

- részletezte Kurucz Ferenc a csőd okait.