Az áremelkedések hatására csökkent a sertéshúsfogyasztás hazánkban, de az ünnepek közeledtével idén is megnőtt a forgalom.
Magyarországon tovább folytatódott az a tendencia, hogy a kisebb, néhány sertést tartó gazdaságok befejezik tevékenységüket.
Kettévált a piac: világszerte csökkent a sertésár, de Európában és idehaza is jelentősen növekedett.
Óriási áremelés várható a sertéságazatban az élelmiszerárstop októberi megszüntetése után.
Elkerülhetetlen az áremelkedés?
Két tartományban is betiltották az erdők látogatását az olaszok.
Egyre kevésbé éri meg a sertéstartás Bácskában.
Mind a baromfitermékek, mind a sertéshús ára emelkedni fog idén.
Nem csak Magyarország van rossz helyzetben.
Idén valószínűleg nem lesz már drágább a sertéshús, de olcsóbb se nagyon.
Bár többet vásároltak az emberek, nem nőtt számottevően a húsfogyasztás.
Csillapíthatatlan a német étvágy
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
