Nesze neked magyar mezőgazdaság: döbbenetes dolgokra derült fény

Nesze neked magyar mezőgazdaság: döbbenetes dolgokra derült fény

Fülöp Bence
A koronavírus-járvány, a szomszédban tomboló háború és az aszályhelyzet által okozott számos nehézség rávilágított az élelmezés-biztonság, valamint a nemzeti szintű önellátási képesség fontosságára. Egy ilyen időszakban nem elég pusztán az agrárium vizsgálata, hanem az attól elszakíthatatlan közgazdaság analízise is nélkülözhetetlen. Habár a magyar mezőgazdaság számos hiányossággal küzd, a nehézségek leküzdhetőek például a meglévő eredményeink továbbfejlesztésével, valamint a hiányok felszámolásával. Az Agrárszektor elemzésében most az elmúlt évek trendjei mellett a jövő kockázatai és lehetőségei kerülnek szemügyre vételre.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A külkereskedelem, különösen a globális szintű kereskedelem miatt nem szükséges minden országnak autarkiát kiépítenie. A jelenleg is tartó Covid-19 világjárvány megmutatta a szállítási szektor vulnerabilitását és több esetben is kérdéses volt számos állam adekvát élelmiszerellátása. Ezt tetőzi a februárban kirobbant ukrán-orosz háború, még kiszámíthatatlanabbá téve a globális ellátási láncot és a piacot. A többek között klímaváltozásból eredő egyre növekvő vízhiány a folyamatosan emelkedő fogyasztással összefonódva és az ellátási lánc nehézségeivel megtámogatva globális élelmiszerválsághoz vezethet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által közzétett Fenntartható fejlődési célok eléréséről szóló 2021-es jelentésből kiderül, hogy amennyiben az uralkodó releváns trendek folytatódnak, 2030-ra az éhező emberek száma 840 millió fölé emelkedhet. A trendek nem javultak, egyes esetben csak rosszabbodtak: az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint a háborúból adódó nemzetközi szintű élelmiszerár növekedés aggasztó méreteket ölt. Ez legjobban a már korábban is nehéz gazdasági helyzetű országokat viseli meg. Az említett problémák miatt az élelmiszer önellátás képessége és ezáltal az élelmezés-biztonság megvalósítása biztonságpolitikai szempontból is égető kérdés.

Cikkünkben elemzésre kerülnek az agráriumra befolyást gyakorló jelenlegi és a jövőben várható hatásokat és azok lehetséges következményeit. Továbbá egyes fontosabb élelmiszerek tekintetében önellátási képességet is vizsgáltunk.

Mivel a 2021-es évi a legfrissebb fogyasztási adat, így ezek kerülnek elemzésre. Az előző évek trendjei és a jelenlegi hatások figyelembevételével zöldség és gyümölcs - a burgonyát kivéve - nem került vizsgálatra, mert a legfrisseb felhasználási statisztika 2013-as és emiatt már sajnos alacsony ezek a relevanciája.

A február 24-én kitört ukrán-orosz háború a világgazdaság számos ágára kihatott, de elsősorban a primer szektort érintette. Ukrajna és Oroszország együtt felelnek a számos növénykultúra nagyarányú termelésért és exportjáért. E két ország együttesen adja a világon megtermelt kukorica 20, gabona 25 és napraforgó olaj 80 százalékát. Legnagyobb felvásárlókat az arab államok között találjuk, ezek közül kiemelek párat a helyzet súlyosságát szemléltetve. Felhasznált búza mennyiségének Egyiptom - a világ legnagyobb búzaimportőre - 85%-át, míg Líbia 75%-át importálta Oroszországból vagy Ukrajnából. Tunézia pedig 80%-os ukránjából történő fedezte ugyanezen szükségletét. Az árak, különösen a kenyéré az egekbe szöktek, és világszerte a felhasználók kénytelenek felárral beszerezni más beszállítótól a búzát. Árnövekedés, élelmiszerhiány és az életkörülmények jelentős romlása, illetve ennek migrációt erősítő hatásai nagy nyomást helyeznek a térségre, illetve a szomszédos régiókra és migrációs célpontokra, beleértve Európát is. Oroszország a világ legnagyobb műtrágya exportőre, a kiviteli kiesés jelentősen megnöveli a korábban vásárló országok növénytermesztési költségeit. A háború másik hatása az olajpiac teljes megrendülése és az ebből fakadó olajárrobbanás jelentősen megemeli a már a háború előtt is dráguló üzemanyagárat. Ez költségnövekedést okoz az ellátási lánc minden tagjának a gazdától a beszállítónál át az eladást végzőig, szépen lassan beépítve a végösszegbe azt. A folyamatos növekedés végét nem látni nemzetközi szinten, viszont hazánkban az üzemanyagár-stop immár október 1-ig történő meghosszabbítása országos szinten csökkenti az ebből fakadó árnövekedést. Fontos megemlíteni, hogy számos szakember szerint a tényleges üzemanyagárból származó plusz költség még nem épült be a termékek bolti árába, így hamarosan még nagyobb emelkedésre számíthatunk.

Az előző évek trendjeit meghazudtolva a 2021-es évben hazánk 5,3 millió tonna megtermelt búzát realizált. A 2018 óta folyamatosan, átlagosan 6,34%-kal csökkenő betakarított terület ellenére sikerült ezt elérni, köszönhetően a kiugró 6 tonna/ha termésátlagnak. Ez az anomáliának is tekinthető jelenség az idei évben nem folytatódik, egyes becslések szerint 4,5 millió tonna várható, de az időjárás negatív hatásai miatt ez valószínűsíthetően 22 vagy akár több százalékkal is kevesebb lehet. Nagy István agrárminiszter szerint természetes gabonahiány nem várható az országban csak mesterséges, hiszen van arra esély, hogy a gazdák várnak az eladással számukra előnyösebb árat kivárva. A búza ára ugyanis tavaly óta megkétszereződött az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) szerint és ez tovább emelkedhet a világpiaci extrém helyzet miatt. Tovább növelheti a hazai gabona árát az aszály, különösen a Dunától keletre lévő területeket érinti, különösen Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés megyékben. Az utóbbi két megye realizálta a legmagasabb termésátlagot a 2021-es évben, ennek realitása egyre alacsonyabb, ahol az aszályos időszak folytatódásával. Országunk több térségében az elmúlt félév során rekordalacsony 100 milliméternél kevesebb csapadék hullott, és június végére 300 000 hektárt meghaladó aszálykár bejelentése történt, de Jakab István, a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elnöke Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy ennek közel a háromszorosát, 800 000 hektárt is érintheti az aszálykár. Ez a becsült érték mára egymillió hektár, azaz a hazai termőterületek 20%-a. A jelenlegi és további károk enyhítésére, illetve kiküszöbölésére az állam támogatást nyújt, valamit öntözési közösségek alakultak, de sok helyen ez sem segít, mivel a számos folyó rendkívül alacsony vízállása miatt öntözésre sincs lehetőség.

Az aszály és a nagy hőség nem csak minket érint, hanem számos európai országot beleértve Lengyelországot, Franciaországot és szlovák szomszédjainkat. Kiemelendő a Románia és Ukrajna jelentős részét súlyosan érintő a csapadékhiány és aszály. Az előbbi országban ez az elmúlt években nagymértékben csökkenő kibocsátási volumen - 2019–2020 között 15,3%-kal csökkent - még az utóbbiban az elhúzódó fegyveres konfliktus helyezheti még szorultabb helyzetbe a mezőgazdaságot.

Nemzetközi szinten a búza ára a háború előtti szint felé konvergál. A konfliktus első két hetében a gabona chicagói tőzsdei ára közel a duplájára ugrott, ezt egy korrekciós időszak követte a májusi kiugrásig, ami jelenleg is tartó csökkenés követett. Ennek az oka abból következik, hogy az orosz és az ukrán búza nélküli boldogulás is megoldható, hiszen vannak olyan országok, például Argentína, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada, ahol - habár egyes esetekben más növények rovására, de - növelhetők a búzának szánt termőterület nagysága. Ebből a folyamatból a fogyasztók rövid távon csak az áremelkedés lassulását, majd megszűnését vehetik észre, ha tartósan visszatér a búza ára a háború előttire, akkor hosszú távon a kereskedők vissza is vehetnek a megemelt árakból. Az újrainduló ukrán vízi termény export behatással lehet erre a folyamatra, de ez orosz döntésre bármikor újra leállhat.

A gabonatermeléstől elkülöníthetetlen lisztmérleg több, mint ötven éve többletet mutat. 2020-ban 130,8 ezer tonnával haladta meg az össztermelés a belföldi felhasználás és a veszteség összegét, ez kisebb a 2019-es többletnél, mivel a fogyasztás nagyobb mértékben emelkedett, mint a termelés. Az időjárás negatív hatásai és az árnövekedés jelentősen csökkentheti, de akár le is nullázhatja ezt a többletet. Mindannyian tapasztalhattuk a kenyér szokatlan mértékű drágulását, ami a már tárgyalt gabonaárak, illetve a rezsiköltségek növekedéséből fakad. Csak a liszt ára több, mint 80%-kal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt, nagy nyomást helyezve a sütőiparra és a háztartásokra, és akár a 800 forintos kilónkénti árat is elérheti a kenyér.

Az általunk vizsgált élelmiszerek közül a legkevésbé önellátóak burgonyából vagyunk. A hazai termelés legutoljára 2008-ban haladta meg a belföldi felhasználást. Habár 2014-ig közel maradtunk az önellátáshoz, de ezután jelentős mértékben nyílt szét a két érték által alkotott olló, 2019-ig átlagosan évi 33,76 tonnával. 2019-ben a hazai felhasználás 567,1 ezer tonna, míg a termelés csupán alig több, mint 344 ezer tonna. Újabb fogyasztási statisztikákat nem találunk, de a megtermelt mennyiség aggasztóan alacsony értéket mutat. Tavaly 228,4 ezer tonna krumplit takarítottak be a magyar földeken, ami több mint 100 ezer tonnás visszaesést jelent csupán 2 év alatt. Mire is vezethető vissza ez? Az alapvető ok a betakarított terület csökkenése. Megfigyelhető, hogy még a 2000-es évek elején több, mint 46 ezer hektáron, addig 2014-ben kevesebb, mint a felén - 20 979 hektáron - 2021-ben pedig 8 659 hektáron takarították be ezt a hazánkban közkedvelt zöldségfélét. Májusi adatok alapján 7 852 hektáron ültettek csupán krumplit ez évben. Ennek az oka a burgonyatermelés kiszámíthatatlan, erősen ingadozó jövedelemtermelő képességű mivolta, amit a változó időjárás, és az ebből fakadó plusz költségek csak tetőznek.

A külföldi importot nehéz lenne visszaszorítani, de nem lehetetlen támogatással, népszerűsítéssel és korszerűsítéssel. Nagyban támogatandó egy olyan alternatíva, mint az édesburgonya - ami rendszertanilag nem rokona a burgonyának - termelésének fellendítése. A batáta az elmúlt években robbant be csak igazán a magyar étrendbe, többek közt a szupermarketek és a gyorséttermek által történő egyre nagyobb forgalmazásnak köszönhetően. Kiváló befektetés lehet ennek a növénynek a termesztése, hiszen a nagy népszerűség mellett, talaj terén nem válogatós, továbbá ami még fontosabb, hogy a "párjához" képest jobban tűri a rendkívüli meleg időjárást.

Az állati termékekre tekintve megállapítható, hogy a húsfélék közül baromfiból fogyasztunk a legtöbbet. Egy átlagos magyar 35,5 kg-ot fogyaszt évente (2020). Jelenlegi legnagyobb önellátási képességünk is baromfihúsból van, a realizált többlet 157,6 ezer tonna. Mezőgazdaságunk 2020-ban 517,8 ezer tonnát termelt baromfihúsból, ami 4%-kal kevesebb, mint az előző évben. 2019-ben a megtermelt baromfihús megoszlása a következő volt: csirkehús 60%, víziszárnyasok 22%, pulyka 15%. Nagymértékű átstrukturálódás nem valószínűsíthető e téren. Habár csökkent a fogyasztás, de kisebb mértékben, mint a termelés, így a már említett többlet 9,6%-ot zuhant. Valószínűsíthetően ez a trend azóta jelenleg is tart, illetve a takarmányárak drasztikus növekedésének hatására fel fog erősödni. A benzinár-stoppol együttesen bevezetett hatósági ár - ami kiterjed a kristálycukorra, a búzafinomlisztre (BL 55), finomított napraforgó-étolajra, házi sertéscombra, csirkemellre, csirke far-hátra, csirkehátra, csirkefarra, csirkeszárnyvégre és a 2,8%-os UHT tehéntejre - szűkíti a hazai kínálatot, annak köszönhetően, hogy a hústermelők inkább külföldre viszik termékeiket. A vásárlók legszembetűnőbben ezt az árstop első hónapjaiban tapasztalhatták.

Ha a tojást nézzük elmondható, hogy termelés tekintetében 1990 óta csökkenő tendenciát mutat. A rendszerváltozás utáni első évben 4 679 millió darab tojást termelt mezőgazdaságunk, 2020-ban ez a szám 2 626 millió darab volt, ami az egykori érték 56-1%-a. Két éve a hiány 483 millió darab volt, ami 35,7%-os növekedést jelent a 2019-es képest. Ez sem a fogyasztás jelentős megnövekedésére, sem a termelés drasztikus lecsökkenésére nem vezethető vissza, pusztán a két érték kismértékű, de ellentétes irányú változásáról van szó, vagyis nincs okunk a kétségbeesésre. A következő évtizedek során azonban jelentős önellátási hiány születhet az elmúlt 20 év során újra folyamatos növekedést mutató fogyasztás és a szinte állandó csökkenés párosulásából. Az elmúlt hónapokban itt is drágulást figyelhettünk meg, ez a takarmány-, energia- és munkaerőköltség általános növekedésére vezethető vissza. Ugyanakkor hosszú távon áremelkedéssel fenyegethet az Európai Bizottsághoz (EB) benyújtott a ketreces haszonállattartás betiltására irányuló polgári kezdeményezés is. A ketreces és az alternatív tartási módok aránya európai átlagban 50-50%, viszont Magyarországon ez 80%-20%.

Nem meglepő módon országunkban a sertéshús a második legtöbbet fogyasztott húsféle itthon. 2020 végére az éves többlet 11,5 ezer tonnával volt nagyobb, mint 2019-ben, viszont a termelés nem növekedett, sőt csökkent (4,1 ezer tonnával). Ez a jelentős, 12,2%-os fogyasztáscsökkenésre vezethető vissza. A jelenség valószínűsíthetően a koronavírus által okozott negatív hatásokból ered, amelyek számos háztartásnak nehezítette meg - és gyakran most is nehezíti - az anyagi helyzetét. A járvány hatása az első két hónapjában nem volt számottevő, ezt követően a piaci zavarok kihatottak a sertéságazatra is. Főleg az importált vitaminok és aminosavak terén akadtak logisztikai problémák. Ebben az időszakban ezek beszerzése nem csak drágább, de nehezebb is volt. Ki kell emelnünk, hogy az ágazat legfőbb problémája ekkor nem a járványhezteből eredt, hanem az elnyúló túltermelési válságból. Ennek okozója az afrikai sertéspestis okán bevezetett kereskedelmi korlátozások voltak. Az idén is tartó Európa-szintű túltermelési válság a Kínába irányuló export csökkenéséből adódik. A magyar sertéstartók a német tőzsdéhez igazítják az áraikat, ennek hatására több mint egy éve messze önköltség alatt dolgoznak. Ezt a már tárgyalt háború által okozott hatás csak tovább tetőzte, mivel nagyságrendileg 1 kg sertéshús költségek 70%-át a takarmány adja. 

Marha- és borjúhúsból éves szinten mindössze 35,3 ezer tonna fogyott 2020-ban, ami egy főre 3,6 kg-ot jelent. A hiány egy év alatt 5,2 ezer tonnáról 7,4 ezerre növekedett, elsősorban a termelés 29,1 ezer tonnára való csökkentésének hatására. Elmondható, hogy Magyarországon egyre kevésbé éri meg szarvasmarhát tenyészteni a csökkenő fogyasztás és a külföldi konkurencia végett. Ez utóbbi az export kilátásokat is jelentősen rontja. Az ágazat fénykorában, az 1970-es évek második felében 206,9 ezer tonna itthon megtermelt marhahúsból 125-öt exportáltak, de még a rendszerváltás után is, 1993-ban 107,3 ezer tonnát termelt meg hazánk.

A jövő sikeres agráriumához és az egyre jobban szükségessé váló önellátáshoz nélkülözhetetlen a haladás és az alkalmazkodás. Ez utóbbinak a keretein belül hosszú távon a klímaváltozás hatásaival szembeni reziliencia növeléséhez elengedhetetlen a szárazságtűrő fajok és fajták népszerűsítése. Kiemelt feladat a talaj víztartó képességének növelése. Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai augusztus elején publikálták európai aszálytérképüket. A kutatócsoport szerint a 2015 óta szinte folyamatos aszály, amely Európa nagy részét érinti sürgős beavatkozást igényel. A talajnedvesség megtartására a nagyobb tőtávolság mellett való döntést, a szántásmentes, minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlatot, továbbá a mulcsozást javasolják. Figyelembe véve a felszíni víz, a talajnedvesség, továbbá az alacsony talajvízszint közti szoros, ezen kívül háromdimenziós kölcsönhatásokat, a leghatékonyabb módjának mégis a vizes élőhelyek helyreállítását javasolják szisztematikus és kontrollált elárasztásokkal. Az ELTE oldalán olvashatjuk továbbá, hogy az úgynevezett Felügyelt Talajvíz-utánpótlásos Eljárás (Managed Aquifer Recharge / MAR) javasolják, ami az egész táj aszállyal szembeni ellenállóképességét hatékonyan javítja.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Az IKR Agrárral a gabonapiacon az egész kontinens erőforrása a gazdáért dolgozik (x)

Az orosz-ukrán háború miatt a piacokat elöntő olcsó gabona, hazánk legfontosabb olaszországi exportpiacán feltörekvő szerb és román termelők – az elmúlt években a magyar vetésstruktúra fennmaradását a legtöbben az éghajlatváltozástól féltették, de látszik, hogy az agrárium legégetőbb kihívását az erősödő partnerek jelentik.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?