Szedlák Levente • 2025. június 24. 06:04
Az elmúlt 30 év egyik, ha nem a legrosszabb éve az idei a magyar méhészek számára. Az ágazat szereplőit már évek óta sújtják a nehézségek, kezdve az egyre szélsőségesebbé váló időjárástól, a méhbetegségeken át az EU-ba ellenőrizetlenül érkező külföldi mézekig és mézkészítményekig, amelyek folyamatosan alacsonyan tartják a felvásárlási árakat. Az Agrárszektornak nyilatkozó méhészek elmondták, hogy idén alig lett akácméz, az egyre csökkenő vetésterületű repce nagyjából átlagos termést produkált, a hárs még most virágzik, a napraforgó pedig még fordíthat az éven, bár az egyre fokozódó aszályhelyzet miatt nagyon óvatosak a reményeiket illetően.
A 2025-ös év nem csak a hazai gazdálkodók, de a méhészeti ágazat szereplői számára is emlékezetes lesz, igaz, a szó rosszabb értelmében. Ahogy a szántóföldi növénytermesztőknél, úgy a méhészeknél is folyamatos problémát jelentett a tavaly óta tartó csapadékhiány, valamint a kiszámíthatatlan időjárás is. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a napokban arról beszélt, hogy az év elejére rányomta a bélyegét a Magyarországon - és egyébként - Európában is példátlan méhpusztulás, amelynek során itthon a méhcsaládok közel fele, a kontinens más térségeiben pedig a harmada elhullott. A szakemberek még mindig keresik a történtek okát, és bár vannak elméletek, még nincs egységes álláspont arról, mi állhatott a méhpusztulás hátterében.
Az viszont tény, hogy a magyar méhészek csökkent családszámmal vágtak neki az évnek, tavasszal pedig bekövetkezett az, amitől mindig félnek az ágazat szereplői: április első hetében jött az egyhetes kemény fagy, ami a gyümölcsösök mellett az akácfákat is nagyon megviselte. Ekkor még lehetett volna reménykedni az akác másodvirágzásában, ám a májusi fagyos reggelek ezeket is tönkre tették. Ebből kifolyólag tragikus lett a hazai akácszezon idén, egyedül a nyugat-dunántúli vármegyékben lett valamennyi akácméz, de a Duna-Tisza közén nagyon gyenge termés lett, a Tiszántúl pedig szinte nem termett - összegezte Bross Péter.
Hogyan látják a helyzetet a magyar méhészek?
Bercsényi János, a Bács-Kiskun megyei Bercsényi Családi Méhészet vezetője az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy az idei szezon eddig rendkívül rossz volt, legfőképpen a csapadékhiány miatt, de a frontok is mindig akkor jöttek, amikor virágzott valami. A szakember szerint az akác Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben adott jó mézet, mindenhol máshol akkor virágzott, amikor pocsék idő volt. Már virágzott egyáltalán. Bercsényi János közölte, hogy a facélia se adta igazán, annál a mézelő növénynél a szél okozott problémákat, ráadásul egyre kevesebbet vetnek ebből, amire viszont túl sok a méhész. A Bács-Kiskun megyei méhész elmondása szerint a hárs virágzása most indult be, de abból is maximum 10-20 dekagrammok jönnek be. Eső nincs, csak meleg, a 37 fokos hőségek viszont gyilkosak a hárs számára, így a szakember szerint abból se várható komolyabb termés. A napraforgó virágzása még hátra van, de az aszály és a csapadékhiány miatt Bercsényi János kifejezetten borúlátó volt, hiszen az ország nagy részén május 20 óta nem volt csapadék. A méhész szerint a méhcsaládok ugyanakkor jó állapotban vannak, rajtuk nem is múlik semmi, csak az időjáráson. A szakember beszélt arról is, hogy
az senkit se ment meg, hogy 100 forintot emelést jelentettek be a felvásárlási árakra. Ezek ugyanis épp csak fedezi az előállítási költségek drágulását.
Az idei szezon értékelésekor Illés András, a Veszprém megyei Illés Méhészet vezetője is az év eleji méhpusztulást említette meg elsőnek. A szakember szerint a nem megfelelő atkavédelmi szerek és az atkák okozta problémák éppúgy közrejátszottak a méhcsaládok pusztulásában, mint az, hogy sokan nem törődtek méhek egészségi állapotával, de a virágporhiányos augusztusi-szeptemberi időszak is csökkentette a méhek egészségét. Az Illés Méhészetben szerencsére nem volt gond a méhcsaládokkal, és szépen indultak neki az idei évnek. A repceméz náluk átlagos lett, míg az akác - szemben az országos katasztrofális eredményekkel - náluk "csak" átlagon aluli szintet hozott, a hárs és a napraforgó virágzása még hátra van. A méhészet vezetője beszélt arról is, hogy
az aszály nagy problémát jelent a térségben: a Dunántúl közepén már most kiégtek a táj és a kaszálók, így a virágporhiányos időszak várhatóan idén is gondot fognak okozni a méhészeknek országszerte.
A szakember szerint a klímaváltozás egyre nagyobb nyomást helyez a méhészeti ágazatra is. Illés András a méheik egészségi állapotát jónak ítélte, de ezt a jövőben egyre nehezebb lesz megőrizni, ugyanis a probléma megoldásához komoly technológiai kérdésekre kell válaszokat találni. Ez most még főleg az Alföldre jellemző, de fokozatosan az ország minden méhészének el kell majd gondolkodnia ezeken a dolgokon - tette hozzá a szakember. Ami az idei évi termést illeti, Illés András elmondta, hogy a repce és a facélia átlagos szintet produkált, míg az akác az átlagosnál gyengébbet. A facéliánál folyamatosan csökken a termésterület, és idén az erre a növényre vándorló méhészek számában is visszaesés mutatkozott. Ez vagy a méhészek számának csökkenését jelzi, vagy azt, hogy egyre kevesebben érzik úgy, hogy megéri foglalkozni a vándorlással. Illés András az Agrárszektornak azt is elmondta, hogy a felvásárlási árak terén lehet egy 10-20%-os növekedés, ám ez még mindig nem fogja megközelíteni a 3-4 évvel ezelőtti árszintet, így nem lesz jelentős hatása az ágazat szereplőire.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mr. Méz családi vállalkozás egyik vezetője, Nagyné Tóth Aranka kérdésünkre elmondta, hogy 33 éve méhészkednek, de még soha nem volt olyan rossz szezonjuk, mint ez a mostani. A déli akácra le se mentek, az északiból alig adott valamit, eddig egyedül a repce volt - úgy, ahogy - elfogadható. A hársról nem tudnak még nyilatkozni, hiszen most virágzik, a környéken nem szokott lenni facélia, ők pedig nem mentek ki rá vándorolni. A szakember beszélt arról is, hogy a méhcsaládjaik jól teleltek be és jó egészségi állapotban vannak, ám a térségben egy fél éve gyakorlatilag nem esett semmi csapadék, a méhek pedig napi 100-120 liter vizet fogyasztanak el. Ez hosszú távon nem tartható. Nagyné Tóth Aranka beszélt elmondta, hogy akácmézük nem nagyon lett idén, a repce pedig átlagos termést hozott, és a napraforgó van még hátra ebből a szezonból. A Mr. Méz családi vállalkozás egyik feje közölte, hogy
június 23-án jöttek ki a felvásárlási árak: ezek alapján 1600 forintért veszik át az akácmézet, és 650-700 forintért a vegyes virágmézet. Ez nevetséges - szögezte le a szakember.
Az OMME Baranya megyei méhészeti szaktanácsadója, valamint Maybee tulajdonosa, May Gábor is úgy fogalmazott a megkeresésünkre, hogy 30 éve van a szakmában, és az idei a második leggyengébb év volt. Mint mondta, az akác orságosan és náluk is nagyon megfagyott, amikor pedig a maradék virág virágzott, akkor érte el a májusi hidegfront az országot. A repcéből is kevés lett, és nemcsak a csökkenő vetésterület miatt, maga a növény is kevesebb mézet adott - közölte a szakember, aki elmondta, hogy hasonlót tapasztaltak a facéliánál is, amely inkább Északnyugat-Magyarországra jellemző, de idén ez is jóval kevesebb nektárt adott a megszokottnál. May Gábor beszélt arról is, hogy náluk nagyon gyengén, rosszul teleltek a méhek, de most már jó termelési állapotban vannak. Mint mondta,
a méhészek folyamatosan szaporítják vissza az elhullott állományokat, ám ez szintén negatívan befolyásolja az eredményeket, hiszen nem lehet egyszerre szaporítani és termelni.
Az OMME szaktanácsadója is hasonló eredményekről számolt be, mint a többi megkérdezett szakember: akác- és repceméz alig lett, a napraforgóból viszont még akár jó eredmények is születhetnek, de ehhez nagyon kellene az eső. May Gábor azt is elmondta, hogy valamelyest emelkedtek a felvásárlási árak itthon, de még messze nincsenek azon a szinten, ami a méhészek kívánsága lenne, vagy amire azt lehetne mondani, hogy visszahozza a befektetett költségeket.
Összességében elmondható, hogy a magyar méhészek eléggé borúlátóak a kilátásaikat illetően. Bár az év elején megcsappant állományokat mostanra sikerült visszaszaporítani, a hideg (fagyos) és csapadékmentes tavasz már most rányomta a bélyegét az idei szezonra, és a komolyabb hőhullámok még csak most fognak érkezni. A felvásárlási árak is épp csak fedezik az előállítási költségeket, így akik főállásban foglalkoznak a méhészkedéssel, azok legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy nem lesznek idén is veszteségesek.