Kiderült az igazság a magyar tejről, tojásról: jó, ha tudod, mi történik velük
A tojás, a tej és a méz esetében is érdekes dolgok voltak megfigyelhetők Magyarországon.
A tojás, a tej és a méz esetében is érdekes dolgok voltak megfigyelhetők Magyarországon.
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
2004-ben került vissza az uniós piacra a kínai méz, azóta 100-150 ezer tonna közötti mennyiség kerül be az unióba.
A harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamisítvány és ezek a méznek titulált termékek eljutnak a fogyasztókig.
Nagy István: a magyar mezőgazdaságnak reagálnia kell a megváltozó külső körülményekre.
Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Magyarország európai uniós szinten a legjelentősebb méztermelő országok közé tartozik.
Továbbra sem tudják eladni mézkészletüket a hazai méhészetek, az Európai Unión kívülről érkező dömping miatt túlkínálat van a tagállamokban.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
Nagy István Isztambulban: Ha beporzók nincsenek, akkor világ sincs, mert a beporzás egy kiemelten fontos dolog.
Az élelmiszer-drágulás a mézet sem kerülte el.
Örülhet, aki akáccal is foglalkozott.
Pofon pofon hátán.
Tudnak valamit a magyar méhészek.
Beporzók nélkül üresek lennének a polcok.
Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.