Ezt nem fogod elhinni: döbbenetes dolog derült ki a magyar mézekről

A magyar méhészek és a méztermelés szempontjából augusztusban véget ért az év. És bár a 2022-es szezont - a szántóföldi növénytermesztéshez hasonlóan - a szélsőséges időjárás határozta meg, mégsem lehet azt mondani, hogy mindenütt rossz évet zártak volna a méhészek. Az ország nyugati felében rekordnak számító méztermések is születtek, és azokon a keleti területeken, ahol a megfelelő időben érkezett némi csapadék, egy jó átlagos termésre számíthattak a méhészek. Mindez azonban veszélybe kerülhet, ha nem tudják eladni a mézet, márpedig egyre több méhész jelezte, hogy az előállítási költségek emelkedése mellett a felvásárlási árban tapasztalható visszaesés és a kereslet hiánya milyen nehéz helyzetbe hozta őket.

A katasztrofáis 2021-es év után a rendkívül száraz és csapadékmentes időjárásnak köszönhetően 2022-ben is minden adott volt ahhoz, hogy egy újabb lesújtó évet zárjanak a magyar méhészek. Ennek ellenére, bár voltak olyanok, akik a legrosszabb évüket tudhatják maguk mögött, számos szakember örülhetett a rekordközeli, vagy azt meghaladó termésének. Mások - minden nehézség ellenére - átlagos mennyiséget állítottak elő, ami szintén szép teljesítménynek számít az idei évet elnézve. A statisztikák azt mutatják, hogy az akácméznek kiemelkedő éve lesz a mostani, de jól mézelt a repce és az ezüst hárs is. Azonban a forró és aszályos időszak miatt a nyári méhlegelők, mint például a facélia, a szelídgesztenye, az olajretek vagy a selyemkóró, szinte egyáltalán nem adtak nektárt, ahogy - a legtöbb helyen - a napraforgó sem. Ennek pedig, a termelés egyéb költségeinek - szállítás, energia, üzemanyag - emelkedésével együtt az árakban is meg kellene jelennie. De vajon így történik-e? Hol tartanak a mézárak Magyarországon, mire számítanak a termelők, mi várhat a fogyasztókra? Az Agrárszektor erről kérdezte a méhészeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Illés András, a Veszprém megyei Illés Méhészet vezetője kérdésünkre elárulta, hogy a Dunántúlon kiemelkedő eredményeket értek el: az idei méztermésük mind minőségben, mind pedig mennyiségben is átlagon felüli lett. A szakember szerint 2022-ben - sok gyenge év után - a legkiemelkedőbb és lemeghatározóbb az akácmézük lett, ugyanakkor a napraforgó sokaknak gyengébb mézet adott az aszály miatt, és a repce is okozott problémát nem egy méhésznek. Illés András elmondta, hogy náluk nem volt ilyen probléma, mi több, napraforgóból is sikerült kiemelkedőt pergetniük, pedig ez a növény Magyarország több területén, főleg a keleti országrészben el se jutott a virágzási szakaszig. A mézárakat illetően már kevésbé volt optimista a szakember, ugyanis, mint mondta, a kiüvegezett méz ára csak 10%-kal nőtt, de ez jóformán az üvegezés költségét se éri el. Az előállítási költségek emelkedését Illés András úgy szemléltette, hogy aki ugyanannyit termelt idén, mint tavaly, annak 20-30%-kal kevesebb van a pénztárcájában, és az inflációról ekkor még szó se esett. A felsőörsi méhész szerint mintegy 20-30%-os visszaesés volt felvásárlási árakban, ráadásul nem lehet tudni, hogy mi ennek az oka, a felvásárlók ugyanis nem válaszolnak a kérdésekre. Nem elég, hogy gyengébbek az árak, de voltaképp felvásárlás sincs, vagy ha mégis, csak minimális mértékben. Illés András elmondta, hogy az évnek ezen a szakában általában a felvásárlók szokták keresni a méhészeket, idén azonban ez megfordult, és már a méhészek hívogatják a felvásárlókat. Akinek nincsenek tartalékai, az kénytelen az aktuális nyomott áron eladni a termését. A jelenség azonban nem csak Magyarországon tapasztalható, Európából is hasonló hírek érkeztek: hiába lett jó az uniós méztermés, a felvásárlóknak nem kell a jó minőségű méz. Illés András úgy véli, a felvásárlás hiánya szoros összefüggésben lehet a mézhamisítással: valahol olyan mennyiségű hamisított méz jelenhetett meg, ami ennyire lenyomta a felvásárlási árakat, és felerősítette a bolti méz iránti bizalmatlanságot.

Hasonlóképpen látja a helyzetet Bercsényi János, a Bács-Kiskun megyei Bercsényi Családi Méhészet vezetője. A szakember az Agrárszektornak elárulta, hogy összességében az mondhatja, hogy az utóbbi 10 év legjobb termése lett az idei, bár a napraforgó a környéken több helyütt sem adott mézet. A hajósi méhész elmondta, hogy nekik az akác- és a hársmézük lett a legjobb, de ezek alakulása is területfüggő volt, illetve a repceméztermés se volt rossz idén. Bercsényi János szerint átvételi árakról jelenleg nem lehet beszélni, mert a felvásárlók nem veszi át a mézet. Lehet, hogy mondanak valami árat, de nem biztos, hogy végül ki is fizetik azt. Ami a piaci értékesítést illeti, a szakember szerint a tavalyihoz képest átlagosan 15%-kal magasabbak az árak, de ez is változó. A Bács-Kiskun megyei méhész szerint is óriási problémát jelent a mézhamisítás és az ismeretlen eredetű mézek megjelenése, mi több, ez lehet a jelenlegi helyzet oka: a felvásárlók azért nem veszik a magyar termelők mézét, mert be tudják szerezni máshonnan a szükséges készleteket, csak épp nem lehet tudni, hogy ez milyen eredetű és minőségű.

Nagy Attila, aki feleségével, Nagyné Tóth Arankával és gyermekeivel viszi a sajókazai Mr. Méz nevű családi vállalkozást, elmondta, hogy az idei évben kifejezetten jól sikerült a méztermésük, és mivel nem volt csapadék, kiváló minőségű mézeket tudtak gyártani. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei méhészek az Agrárszektornak kifejtették, hogy mind a repce, mind az akác jó mézet adott idén, és ahhoz képest, hogy aszályos év volt, a napraforgóra se panaszkodhatnak, mert az is egy átlagos szintet hozott. A felvásárlási árakat illetően azonban Nagy Attila se volt optimista, mint mondta, hihetetlenül alacsonyak az aktuális felvásárlási árak, ráadásul gyakorlatilag nincs nagyüzemi felvásárlás. Minden méhész maga próbálja meg eladni a termését, ami letöri az árakat. És bár minden élelmiszernek folyamatosan megy fel az ára, a mézet már nem lehet tovább emelni, akkora a kínálat belőle - mutatott rá a sajókazai szakember. Nagy Attila elmondta, hogy sokat lehet hallani a hamisításokról, és azt se lehet tudni, hogy külföldről miket hoznak be Magyarországra, ráadásul itthon is vannak hamisítók, akik ellen fel kellene lépnie a hatóságoknak.

A tápióbicskei Ország Józsefnek idén csak az akácmézzel volt szerencséje: az jó lett, a többi nem. A Pest megyei szakember munkatársa ugyancsak megerősítette a többi megkérdezett által tapasztaltakat a felvásárlási árakat illetően. Amint fogalmazott, amilyen szinten vannak most a felvásárlási árak, nem is nagyon adja el a mézét az, aki teheti. Inkább megvárja, hogy kedvezőbbek legyenek az árak.

Összességében elmondható, hogy az idei évet alapvetően meghatározó nagy aszály ellenére is sok méhésznek sikerült kiváló minőségű, és legalábbis átlagos mennyiségű mézet készítenie. Ezek eladása azonban számos problémába ütközik: az, hogy lényegében nincs felvásárlás, és az árak is rendkívül alacsonyak, a legtöbb méhészt a kivárásra készteti. Akiknek azonban nincsenek már tartalékai, nem várhatnak örökké. Noha a piaci árak emelkedtek, ez közel sem olyan mértékű, mint amit az előállítási költségek növekedése indokolttá tenne. A piacokon azonban túlkínálat van, így egy bizonyos szint fölé már nem emelkedhetnek az árak. A helyzet tehát bizonytalan, de az oka ismeretlen, mivel a felvásárlók nem válaszolnak a méhészek kérdéseire. Nagyon sokan ezért attól tartanak, hogy hamisított, vagy ismeretlen eredetű mézek jelentek meg a piacon, és ezek nyomják le az árakat. A boltokban a mézek ugyanakkor továbbra is elképesztően magas árakon kaphatóak, éppen ezért a méhészek még mindig arra biztatják a fogyasztókat, hogy lehetőleg közvetlenül a termelőtől vásárolják be a szükséges mézmennyiséget.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Elsősorban felelős partnerekre van szükség (x)

A TRM Pro Kft. a Zensteel® építőipari lemeztermékeivel az egyik meghatározó magyar gyártó. Célja, hogy területén a mezőgazdasági vállalkozók egyik legstabilabb partnere legyen.

KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?