
Agrárszektor Konferencia: terem-e profit az agráriumban?
December 2-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
A csepegtető öntöző, szemben a felszín feletti - jellemzően valamilyen szórófejek által kijuttatott - esőztető öntözéssel, a vizet közvetlenül és apránként juttatja ki a termőközegbe.
A csepegtető öntöző megoldások a víz termőközegben való közvetlen kijuttatására szolgálnak. Ez a fajta technológia nemcsak a párolgási veszteséget csökkenti, hanem lehetővé teszi a célzott, gyökérzónához közeli nedvesítő öntözést. Mindezek mellett a nedves talaj levegőző képessége is magasabb. Az alacsony vízmennyiség gyakori (naponta, akár többször is) kijuttatásával könnyen szabályozható a pontos vízigény, ezáltal elkerülhető a túlöntözés és a tápanyag termőföldből való kimosódása, valamint a kijuttatott vízzel oldott tápanyag is szállítható, közvetlenül a gyökérzónához.
A kétféle keresztmetszetben elterjedt lágy polietilén műanyag csöveken alacsony nyomásra nyíló perforációk vannak, amelyek 33 cm távolságban helyezkednek el egymástól, valamint kialakításuk alapján 2l/h vagy 4l/h vizet bocsájtanak ki perforációnként. Az alacsony nyomáson is kiváló működés és a relatív kis mennyiségű vízkibocsájtás miatt, hosszú csepegtető csővezeték telepíthető és hosszú ideig tartó öntözés működtethető.
A csepegtető öntözés elsősorban a gyümölcsösökben és a zöldségtermesztés területén elterjedt, de a csepegtető szalagok térnyerésével már a hagyományos gabonafélék, így például a kukorica esetében is alkalmazható a megoldás. A technológia előnye, hogy nemcsak a szabadföldi növénytermesztésben alkalmazható, hanem a fóliás és az üvegházas közegekben is, ahol mérnöki pontossággal megépített, számítógép által vezérelt berendezések kezelik milliméter pontossággal az öntözésre szánt tápoldatos vizet.

December 2-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A biomassza fűtési rendszerek jó alternatívát jelenthetnek gazdáknak a hektikus energiaárak közepette.
A világ mezőgazdasága évente mintegy 11 milliárd tonna élelmiszert állít elő, és közel 1,2 milliárd embernek ad munkát.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Veszélybe került a világ egyik legfontosabb növényi fehérjeforrása. Most összefogtak a megmentéséért.