Újra együtt a magyar agrár szakma Siófokon, az Agrárszektor Konferencián | 2023. november 29-30., Siófok
Rendkívüli mértékben hektikussá vált az utóbbi időszakban a világ élelmiszerpiaca, mivel a keresleti-kínálati viszonyokat több nagyon komoly, kiszámíthatatlan tényező befolyásolja. A bizonytalanság minden meghatározó agrárágazatban jelen van, de különösen igaz a gabonaszektorra, amelyet a tavaly kirobbant orosz-ukrán háború következményei teljesen felforgattak.
Előadóink között Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Szabó Levente, Detre Miklós, Bene Zoltán, Makai Szabolcs, Jakab István, Kulik Zoltán, Reng Zoltán.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Rendben indult a tavasz a méhészetekben, a repcéről átlagos mennyiséget tudtak begyűjteni a méhek a Tehetsz méh többet! program méhészeinél, kaptáronként akár 25 kilogrammot is. Most az akác van soron. Ahol már virít az akácvirág, ott az elmúlt napok esőzése gondot jelent, de ahol még csak most kezdenek nyílni a virágok, a tavalyihoz hasonló, jó termésre lehet számítani - írja közleményében a Tehetsz méh többet! program. Ugyanakkor a méhészek nehéz helyzetben vannak. Nem tudják, hogyan fogják értékesíteni az idei termést, hiszen még a tavalyi is a hordókban van. A magyar kiszerelő üzemek ugyanis több mint fél éve nem vásárolnak magyar termelői mézet, és az unión belüli export is megakadt. Eközben nőttek a költségek, az üzemanyag, az energia és a munkaerő drágulása mellett például a tároláshoz használt hordók ára is megugrott, a mézesüvegkupakok ára megháromszorozódott. Mindezt azonban nem tudják érvényesíteni a mézárban, csak jóval az infláció alatt tudtak árat emelni.
A probléma uniós szintű, ugyanis a kínai, a török és az ukrán dömping miatt túlkínálat van mézből. A francia, a román, a spanyol vagy a szlovén méhészek ugyanolyan gondokkal küzdenek, mint magyar társaik. Bár egy friss EU-s laborvizsgálati eredmény szerint az unión kívülről érkező méz fele hamis, rizsből, búzából, cukorrépából készült, a méhészek egyelőre nem érzékelik, hogy szigorodott volna az ellenőrzés.
Nagy szükség lenne uniós szinten az import minőségellenőrzésére, és az eredetmegjelölésre vonatkozó szabályok szigorítására. Reméljük, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott vizsgálat eredményei, valamint a méztermelő tagállamok nyomása elegendő lesz a szigorításra. Ha az ellenőrzések hatására csökkenteni lehet a hamis méz behozatalát, és a boltokban kapható mézek címkéin egyértelműen láthatóvá teszik, hogy melyik méz származik magyar méhészetekből, azzal egyszerre lehet segíteni a magyar méhészeket és a tudatos vásárlókat
- mondta Vida József, a Tehetsz méh többet! program ötletadója.
Élő méhek és fajtamézek a Természettudományi Múzeumban
Magyarország egyik legnagyobb tematikus kezdeményezése, a Tehetsz méh többet! program évek óta népszerűsíti a magyar termelői mézet, valamint felhívja a figyelmet a beporzók pusztulásának beláthatatlan következményeire. Az ENSZ kezdeményezésére minden év május 20-án tartják a méhek világnapját, ehhez kapcsolódva a program és támogatói május 19-én száz gyermeket láttak vendégül a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az alsó tagozatos diákoknak a program egyik méhésze, Mézes Gergő tartott méhbemutatót élő méhekkel, átlátszó falú kaptárral, és a gyerekek fajtamézeket is megkóstolhattak. Az iskolásoknak a program nagykövete, Szabó Zsófi tartott kvízt a beporzókról és a mézről, majd megnézték Európa legnagyobb beporzókiállítását, valamint meghallgatták a Tehetsz méh többet! program által életre hívott, teljesen egyedi zenei produkció, a Nektár Zenekar gyerekelőadását. A Tehetsz méh többet! program egyik kiemelt célcsoportja a gyerekkorosztály, hogy felhívják az iskolások, és rajtuk keresztül a szülők és a pedagógusok figyelmét a méhekkel való együttélés fontosságára, valamint arra, hogy milyen hasznos munkát végeznek a rovarok, és milyen sokféleképp használható fel a méz.
