Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
A hársméz népszerűsítéséért indított kampányt az Agrárminisztérium, az AMC és az OMME.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
A nemzetközi piacokon visszaesett a magyar méz iránti kereslet, mindent visz az ukrán és kínai áru.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
A magyar méhészek üdvözölték az ukrán termékekre elrendelt importtilalmat, bár jobban örültek volna, ha erre hamarabb kerül sor.
Komoly források állnak a magyar méhészek rendelkezésére az idei nehézségek leküzdésére.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Megviselt méhállománnyal indul az idei szezon.
Borzasztó a termés, eltűnhet a magyarok kedvenc méze az üzletekből?
Idén tavasszal már takarmányozni kellett a méheket, hogy életben maradjanak.
Idén komoly harc várható az akácmézért.
Egyre nagyobb terhet ró rájuk a klímaváltozás.
De nem a koronavírus-járvány okozta a bajokat.
A szakemberek szerint az 50-70%-os árnövekedés a minimum, amire számítani lehet.
Baranya és Zala megyékben tevékenykedtek eddig.
Jövőre nem fogunk tudni akácmézet importálni Németországba.
Az elmúlt ötven év legrosszabb méztermése várható idén Magyarországon.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
