Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
A hársméz népszerűsítéséért indított kampányt az Agrárminisztérium, az AMC és az OMME.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
A nemzetközi piacokon visszaesett a magyar méz iránti kereslet, mindent visz az ukrán és kínai áru.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
A magyar méhészek üdvözölték az ukrán termékekre elrendelt importtilalmat, bár jobban örültek volna, ha erre hamarabb kerül sor.
Komoly források állnak a magyar méhészek rendelkezésére az idei nehézségek leküzdésére.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Megviselt méhállománnyal indul az idei szezon.
Borzasztó a termés, eltűnhet a magyarok kedvenc méze az üzletekből?
Idén tavasszal már takarmányozni kellett a méheket, hogy életben maradjanak.
Idén komoly harc várható az akácmézért.
Egyre nagyobb terhet ró rájuk a klímaváltozás.
De nem a koronavírus-járvány okozta a bajokat.
A szakemberek szerint az 50-70%-os árnövekedés a minimum, amire számítani lehet.
Baranya és Zala megyékben tevékenykedtek eddig.
Jövőre nem fogunk tudni akácmézet importálni Németországba.
Az elmúlt ötven év legrosszabb méztermése várható idén Magyarországon.
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei alapjaiban írták át az őszi búza termesztésének szempontjait Magyarországon.
Létezik a növényeknek egy olyan csoportja, amelyeket botanikai értelemben lágyszárúakként tartunk számon, mégis a legédesebb terméseket adják.
Sokaknak még mindig nem fájt eléggé, de az élelmes gazdák már erre is figyelnek.
A nyári hőségben a komposztálás egyik legfontosabb feltétele a megfelelő nedvességtartalom, amire a legtöbben egyáltalán nem gondolnak.
Az európai uniós gazdaságokban egyre inkább teret nyernek a precíziós és digitális technológiák, megoldások.
