agrarszektor.hu • 2025. július 23. 06:03
A kenyér a magyar háztartások egyik legfontosabb alapélelmiszere, ezért különösen érzékenyen érintheti a fogyasztókat, hogy az ára az utóbbi években drasztikusan megemelkedett. Ma már nem ritka, hogy egy kilogramm kenyérért 1000 forintot, vagy még többet kell fizetni az üzletekben, pékségekben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban az éves átlagár még csupán 356 forint volt, 2023-ra viszont már 881 forintra emelkedett - és a növekedés azóta sem állt meg.
A kenyér ugyanakkor nem az egyetlen pékáru, amely jelentős dráguláson ment keresztül: a zsemle ára például háromszorosára nőtt néhány év alatt, de más péksüteményekért is jóval többet kell már fizetnünk. A drágulás mögött több tényező is áll. 2024-ben a hazai búzatermésnek mindössze 10-15 százaléka volt alkalmas malmi feldolgozásra, a fennmaradó mennyiség inkább takarmányként hasznosulhatott, vagy még annál is gyengébb minőségű volt.
A 2024-es évben az őszi búza betakarítása 864,5 ezer hektáron történt meg, az országos termésátlag elérte az 5,8 tonnát hektáronként, amely enyhén felülmúlta az előző év és az ötéves időszak átlagait is. Összesen 5,3 millió tonna búzát takarítottak be, ami 600 ezer tonnával maradt el a 2022-es eredménytől.
Július közepén Nagy István agrárminiszter arról számolt be, hogy a hozamadatok eltéréseket mutattak az őszi búza esetében, de az országos átlag 5,3 tonna volt hektáronként.
Egekben az árak
Az Agrárszektor is beszámolt arról, hogy 2025 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 4,2%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Márciushoz képest az árak átlagosan 0,2%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek esetében éves szinten - tehát 2024 áprilisához viszonyítva - 5,4%-os átlagos drágulás következett be. Az egyes termékek árváltozása azonban ennél jóval szélesebb skálán mozgott:
- a tojás ára kiugróan, 26,9%-kal emelkedett,
- a liszt 23,7%-kal,
- az étolaj 23,4%-kal,
- a csokoládé és kakaó 20%-kal,
- míg a kávé 19,8%-kal lett drágább.
Jelentősebb áremelkedést mutatott még a gyümölcs- és zöldséglé (14,5%), a büfétermékek (9,8%), az alkoholmentes üdítők (8,2%), a tej (7,5%) és a kenyér (6,8%) is. Ezzel szemben bizonyos termékek esetében csökkenés volt tapasztalható:
- a margarin ára 29,2%-kal,
- a tejtermékeké 7,5%-kal,
- míg a párizsi és kolbászféleségeké 6,4%-kal mérséklődött.
Megállíthatatlanul drágul a kenyér itthon
A kenyérfogyasztás Magyarországon az elmúlt években enyhe csökkenést mutatott: előbb a koronavírus-járvány, majd a háborús és inflációs hatások változtatták meg a vásárlási szokásokat. Egyre többen fordulnak a magasabb minőségű termékek felé, és a tapasztalatok szerint a kovászos technológiával dolgozó pékségekben a vevők tudatosan keresik a hagyományos eljárással készült kenyereket. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai jelzik: az elmúlt öt évben a kenyér ára szinte a háromszorosára nőtt Magyarországon.
Míg 2019-ben egy kilogramm kenyérért átlagosan 309 forintot kellett fizetni, addig 2022-re ez az összeg 659 forintra emelkedett. A 2023-as évben már 929 forint volt az átlagár, 2024-ben pedig enyhe visszaesés mellett is 881 forint maradt. Jelenleg átlagosan 972 forintot kell fizetni.
A zsemle esetében is hasonló mértékű drágulás tapasztalható. 2019-ben még mindössze 25 forintba került egy darab, 2022-re azonban ez megduplázódott (50 forint), 2023-ban elérte a 68 forintot, míg 2024-ben 66 forint körül alakult az átlagos fogyasztói ár, most pedig már 71 forint.
A vásárlók egyik kedvenc pékáruja, a kakaós csiga sem kerülhette el az áremelkedést: 2020-ban átlagosan 147 forintot kértek el egy darabért, 2023-ra ez az ár 255 forintra ugrott, 2024-ben pedig 249 forint körül mozgott. Most 270 átlagosan a boltokban.
A finomliszt ára is jelentősen változott az utóbbi években: míg 2019-ben egy kilogramm átlagosan 158 forintba került, 2022-ben már 215 forintot kellett fizetni érte, 2024-re pedig 222 forintra nőtt az ár. Idén még tovább nőtt, és 238 forintba kerül egy kilogramm.