Braunmüller Lajos • 2026. július 28. 13:32
Bár Európa és Közép-Ázsia a világ egyik legbiztonságosabb élelmiszer-ellátású térsége, az élelmezésbiztonság fogalma mára jelentősen átalakult, és a puszta mennyiség helyett a hangsúly az egészséges, valamint megfizethető étrend biztosítására helyeződött át. Viorel Gutu, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató-helyettese a legfrissebb, 2026-os globális jelentést ismertetve arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás és a gazdasági bizonytalanságok korában az alultápláltság mellett a helytelen táplálkozás jelenti a legnagyobb kihívást. Az élelmiszerek elérhetőségét és árát ráadásul egyre inkább a mezőgazdaságon kívüli tényezők alakítják. A leggyorsabban melegedő kontinensként Európát mind sűrűbben sújtják aszályok, árvizek és erdőtüzek, miközben a vízhiány, a magas energiaköltségek és az ellátási láncok fennakadásai egyaránt rontják a helyzetet. A geopolitikai feszültségek, különösen az ukrajnai háború, nemcsak a helyi gazdák megélhetését teszik tönkre, hanem a termelési és exportnehézségeken keresztül az árakra és a globális gabonapiac stabilitására is súlyos hatással vannak.
Bár Európa és Közép-Ázsia élelmiszer-ellátása globálisan stabilnak számít, az élelmezésbiztonság fókuszpontja mára megváltozott, így a puszta mennyiség helyett az egészséges és megfizethető étrend biztosítása vált a legfőbb kihívássá. A klímaváltozás, az ukrajnai háború és az ellátási láncok zavarai miatt elengedhetetlen a fenntartható agrár- és élelmiszerrendszerek kialakítása, valamint a szigorúbb, tudományos alapokon nyugvó fogyasztóvédelem.
A régióban az éhezés aránya ugyan alacsony, mégis mintegy százmillió ember küzd mérsékelt vagy súlyos élelmezési bizonytalansággal, hatvanmillióan pedig egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a minőségi táplálkozást.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az elhízás és a mikrotápanyag-hiány súlyos népegészségügyi problémává nőtte ki magát, így napjainkban az egészségtelen étrend már nagyobb fenyegetést jelent a társadalomra, mint maga az éhezés.
Új idők, új problémák
A 2026-os, "The State of Food Security and Nutrition in the World" (A világ élelmezésbiztonságának és táplálkozásának helyzete) című jelentés adatai szerint a világban tovább csökkent az éhezők száma, a javulás azonban korántsem egyenletes. A 2025-ös becslések rávilágítottak arra, hogy globálisan még mindig mintegy 645 millióan éheztek, miközben 2,7 milliárd ember számára volt anyagilag elérhetetlen a megfelelő minőségű táplálkozás – mondta el egy újságíróknak tartott nemzetközi sajtó-háttérbeszélgetésen Viorel Gutu. Kiemelte:
a statisztikák szerint az élelmezési problémák nem szűntek meg, csupán új formát öltöttek.
Bár Európát és Közép-Ázsiát gyakran a világ éléskamrájaként emlegetik, a régió sem mentes a problémáktól. A korábbi évtizedekben a nemzetközi közösség fő célja az éhezés felszámolása volt, ma azonban már alapvető szemléletváltásra van szükség, hiszen a jóllakottság önmagában nem egyenértékű az egészséges táplálkozással - hangsúlyozta. Bár az alultápláltság visszaszorításában a térség jelentős eredményeket ért el, a minőségi élelmiszer továbbra is tömegek számára megfizethetetlen. Emiatt egyre nagyobb gondot okoz az elhízás és a különböző táplálkozásfüggő betegségek terjedése, amelyek komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járnak.
A FAO európai és közép-ázsiai regionális képviselője rámutatott arra, hogy az élelmezésbiztonság ma már messze túlmutat a mezőgazdaságon, és összetett gazdasági, közegészségügyi, valamint társadalmi kérdéssé vált.
Az agrárium és az élelmiszeripar működését egyszerre befolyásolja a klímaváltozás, a vízhiány, a piaci ingadozások, a fegyveres konfliktusok és a folyamatosan változó fogyasztói elvárások.
Egy modern és ellenálló ellátórendszer sikerét ezért már nem csupán a megtermelt élelmiszer mennyisége határozza meg, hanem az is, hogy a válságok és a gazdasági sokkhatások idején is képes-e mindenki számára elérhetővé tenni az egészséges étrendet. Viorel Gutu szerint ennek eléréséhez elengedhetetlen a nyílt párbeszéd, a tapasztalatcsere és a közös gondolkodás, amelyek révén a szektor felkészülhet a jövő egyre gyakoribb környezeti és geopolitikai kihívásaira.
A rendes étel drágább
A probléma egyik kulcseleme, hogy a friss zöldségek, gyümölcsök és a minőségi fehérjeforrások ugyanis lényegesen többe kerülnek, mint az erősen feldolgozott, magas szénhidráttartalmú termékek.
A háztartások helyzetét tovább nehezíti, hogy a lakhatási, a rezsi- és az egészségügyi kiadások rendezése után alig marad pénzük élelmiszerre. Ráadásul az infláció lassulása ellenére az élelmiszerek és a mezőgazdasági ráfordítások – például a műtrágya vagy az energiahordozók – árai továbbra is történelmi csúcsok közelében mozognak.
A táplálkozási szokások kényszerű átalakulása súlyos népegészségügyi problémákhoz vezetett. A gyermekek körében a krónikus alultápláltság ugyan mára már ritka, a gyermekkori túlsúly aránya eléri a 7,5 százalékot, ami meghaladja a globális átlagot, és különösen a Nyugat-Balkánon, valamint Ukrajnában jelentős probléma. A felnőtt lakosság több mint 22 százaléka elhízott, miközben a fogamzóképes korú nők körében magas a vérszegénységben szenvedők aránya.
A fogyasztás olcsó, ultra-feldolgozott termékek felé történő eltolódása miatt megnőtt a krónikus megbetegedések száma, ami rontja a munkaerő termelékenységét és növeli az állami egészségügyi kiadásokat.
A helyzet javításához olyan piaci környezetet kell teremteni, amelyben az egészséges étrend jelenti a legkönnyebben elérhető és leginkább megfizethető opciót.
Célkeresztben a régió
Az élelmezésbiztonságot napjainkban egyre inkább az agrárszektoron kívüli tényezők formálják. Európa, mint a leggyorsabban melegedő kontinens, különösen megszenvedi a klímaváltozás hatásait. Ezt jól mutatja, hogy tavaly, 2025 májusában a földrész területének több mint felét sújtotta aszály éppen a növények fejlődése szempontjából legkritikusabb időszakban, miközben a folyók 70 százalékában az átlagosnál alacsonyabb vízhozamot mértek.
Az idei adatok összesítése és értelmezése még zajlik, de várhatóan hasonlóan lesújtó képet ad majd a 2026-os év is.
A vízhiány Közép-Ázsiában is stratégiai kérdéssé vált, hiszen a gleccserek olvadása és az édesvízkészletek drasztikus csökkenése alapvetően meghatározza, hogy hol és mit lehet termeszteni. Az olyan szélsőséges időjárási események mellett, mint a moldovai árvizek vagy a korábbi kazahsztáni erdőtüzek, a talajromlás és a kártevők terjedése is tovább nehezíti a mezőgazdasági termelést.
A háború ront a helyzeten
A természeti kihívások mellett a geopolitikai konfliktusok is fokozzák a kiszolgáltatottságot. Ukrajna példája jól mutatja, hogy a háborús övezetekben a mezőgazdaság a mindennapi túlélés záloga. A frontvonalak mentén a háztartások 40 százaléka saját maga termeli meg az élelmiszert, miközben a tejelő szarvasmarhák állománya 2021 óta 60 százalékkal zsugorodott, a gazdák jelentős része pedig létfontosságú alapanyagok nélkül maradt. A fekete-tengeri exportútvonalak bizonytalansága a nemzetközi gabonapiacra is komoly hatást gyakorol, ami belföldi túlkínálathoz és veszteséges termeléshez vezet, ez pedig hosszú távon a globális élelmiszer-kínálatot is szűkítheti.
Amikor a klímaváltozás, a fegyveres konfliktusok, az elszabaduló energiaárak és az ellátási láncok zavarai egy időben jelentkeznek, olyan összetett válság alakul ki, amely alapjaiban rengeti meg a globális ellátást.
A jövőben ezért az agrár- és élelmiszeripari rendszereket jelentős kutatás-fejlesztési és vízgazdálkodási beruházásokkal kell ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tenni. A valódi kihívás 2026-ban és az azt követő években már nem a termelési volumen egyszerű növelése, hanem annak szavatolása, hogy ebben az egyre kiszámíthatatlanabb világban mindenki számára garantált legyen a biztonságos és egészséges táplálék.
Megtévesztő üzenetek
További probléma, hogy a gyerekek választásait egyre inkább a divat és a marketing határozza meg az egészségügyi és táplálkozási szempontok helyett.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek agresszív marketingje és a digitális csatornák térnyerése miatt sürgős, a gyermekek táplálkozási szokásait védő szigorításokra van szükség a háttérbeszélgetés résztvevői szerint. A szakértők úgy vélik, hogy a puszta szabályozás ma már nem elegendő, hiszen a jogszabályok következetes betartatása, a hiteles fogyasztói tájékoztatás és az államok közötti tapasztalatcsere egyaránt elengedhetetlen a valóban egészséges élelmiszer-környezet megteremtéséhez.
A közösségi média ráadásul teljesen új kihívások elé állítja a jogalkotókat. A hagyományos hirdetések mellett ma már a véleményvezérek és a tartalomgyártók gyakorolják a legnagyobb hatást a fiatalokra, az általuk közvetített, sokszor megtévesztő üzenetek pedig könnyen összezavarják a gyermekeket és a tinédzsereket az egészséges táplálkozás alapjaival kapcsolatban.