agrarszektor.hu • 2026. november 3. 17:31
A korábbi várakozásokkal ellentétben 2025-ben és 2026-ban sem csökkent számottevően a görögdinnye termőterülete Magyarországon.
A magyar görögdinnyeágazat versenyképességének megőrzéséhez a termelés és az értékesítés összehangolására, a termelői szervezettség erősítésére és a prémium minőség következetes biztosítására van szükség – állapította meg a NAK dinnye munkacsoportja a szezonértékelő ülésén. A nagyfóliás termesztés terjedése új lehetőségeket teremt a korai piacra lépéshez, ugyanakkor a nemzetközi verseny erősödése és a szűkülő exportlehetőségek komoly kihívások elé állítják a hazai termelőket.
A görögdinnye-termesztésben egyre nagyobb szerepet kap a nagyfóliás technológia, amelynek területe több térségben, például a békési termőkörzetben is növekszik. Míg Nyugat-Európában a nagyfóliás termesztés elsősorban a termésbiztonság, a hosszabb szállítási időszak és a magasabb hozamok elérését szolgálja, Magyarországon a koraiságból adódó magasabb értékesítési ár a fő motiváció. A korai magyar dinnye iránt jelentős a kereskedelmi igény, az áruházláncok is ösztönzik a nagyfóliás termesztést - írja a NAK.
A korai kínálat bővülése azonban a termelés időzítésének összehangolását is szükségessé teszi. A nagyfóliás dinnye megelőzi az alagutas termesztésből származó árut, ezért mire utóbbi piacra kerül, a kereslet jelentős részét már lefedheti a korai kínálat. A megfelelő fajtaválasztás és a szedés megfelelő időzítése a minőség szempontjából is meghatározó. A sikeres termeléshez elengedhetetlen a termőhelyi adottságokhoz és a piaci igényekhez igazodó fajtaválasztás, a korszerű termesztéstechnológia, a megfelelő öntözés és tápanyag-utánpótlás, valamint az érési időszakok tudatos szakaszolása. A korábbi várakozásokkal ellentétben 2025-ben és 2026-ban sem csökkent számottevően a hazai termőterület, és a következő szezonban sem feltétlenül várható érdemi visszaesés, mivel a termelők nem feltétlenül látnak más termesztési alternatívát. Eközben a déli termelőországok kínálata az európai piacon is meghatározó, ami a magyar termelők külpiaci lehetőségeit jelentősen szűkíti. Az elmúlt évtizedben ugyanis több hagyományos exportpiacunk szűkült, így a fő szezonban a belföldi piac önmagában nem feltétlenül képes felvenni a megtermelt árumennyiséget, ezért fontos az új exportpiaci lehetőségek kihasználása is.
A minőség és az együttműködés versenyelőnyt jelenthet
A hazai görögdinnye egyik legfontosabb értékesítési csatornáját az áruházláncok jelentik. Ezek számára az egységes minőségű, homogén árualap, a folyamatos, kiszámítható szállítás és a megbízható beszállítói háttér alapvető elvárás. Azonban egy széttagolt termelési szerkezet nehezen tudja biztosítani a szükséges árumennyiséget és az állandó magas minőséget. A magyar dinnye kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik. Hazánk klimatikus adottságainak köszönhetően a déli termelő országok dinnyéihez képest kiegyensúlyozottabb sav-cukor arány és kellemes aromák jellemzik. A fogyasztók által is elismert hazai dinnye minőségi többletértékének megőrzése továbbra is kiemelt cél. A fogyasztói megítélést ugyanakkor nemcsak a termesztéstechnológia és a szedés megfelelő időzítése, hanem a szállítás, a tárolás és a kereskedelmi árukezelés színvonala is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Ezért a megfelelő minőségben betakarított dinnye élvezeti értékének megőrzése az ellátási lánc valamennyi szereplője számára egyaránt fontos feladat, hiszen csak így biztosítható, hogy a termék kiváló minőségben jusson el a fogyasztókhoz. A magyar dinnye márkaértékének megőrzéséhez ezért a szezon teljes időszakában következetesen magas minőséget kell biztosítani. Ehhez szorosabb együttműködés szükséges a termelők és az áruházláncok között, különösen a beszállítás ütemezésében és az árukezelési gyakorlatban.
A termelők szervezettsége jelenti a kitörési pontot
A versenyképesség javításának egyik legfontosabb feltétele a termelők szervezettsége és a működőképes termelői szerveződések kialakítása. A jól működő termelői szervezet nemcsak az értékesítést koordinálja, hanem a piaci igényekhez igazítja a termelést, a tárolást, egységes árualapot alakít ki, és hozzájárul a minőség biztosításához is. A spanyol görögdinnyeágazat példája is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nehéz piaci helyzetből való kilábalásban meghatározó szerepe lehet a szervezettségnek és a prémium minőség előállításának. A magyar ágazat számára is ez jelenthet kitörési pontot: a piaci igényekhez igazított, tervezett termelés és a közös értékesítés javíthatja az alkupozíciót, mérsékelheti az értékesítési kockázatokat, és elősegítheti a jövedelmezőség fenntartását.
A következő időszakban három feladat kap kiemelt jelentőséget:
- A termelés előzetes összehangolása: a termesztés és a fajtaválasztás igazítása a felvevőpiac, illetve az áruházláncok igényeihez.
- Az árukezelés fejlesztése: a termelők és a kereskedelmi partnerek együttműködésének erősítése a minőség megőrzése érdekében.
- A prémium minőség visszaerősítése: a magyar dinnye iránti fogyasztói bizalom és a termék piaci többletértékének helyreállítása.
A termelői integrációk megerősítése mellett indokolt a TÉSZ-ek működési feltételeinek és a szabályozásnak az áttekintése is annak érdekében, hogy a rendszer hatékonyabban támogassa az együttműködést, az ágazat szervezettségének növelését és a hosszú távon működősképes integrációk kialakulását.