Madáreledeleket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatal szakemberei a Szupermenta programban.
Egy rendszeresen vásárolt élelmiszernél akár egy kisebb változás is feltűnhet a fogyasztónak.
Mintegy 3600 mezőgazdasági termék, bor és szeszes ital áll oltalom alatt az Európai Unióban.
A Hollandiában megnyitott Taste Discovery Centre a fogyasztói csoportok ízpreferenciáinak feltérképezésében is segít.
Az ukrán termelők egyre aggasztóbbnak látják a sárgarépa piacának helyzetét, mivel immár három egymást követő héten csökkennek az árak.
Új piacokat nyithat az élelmiszer-előállítók előtt az uniós közbeszerzési reform.
Egy megszokott élelmiszer akkor is megváltozhat, ha a kiszerelése ugyanakkora marad: más lehet az íze, az illata vagy az állaga.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
Az élelmiszer végső soron az embereket szolgálja, ezért nemcsak az ár, hanem a minőség és az egészségre gyakorolt hatás is meghatározó szempont kellene, hogy legyen.
A vizsgálatok eredménye alapján a görögdinnye minősége összességében megfelelőnek bizonyult.
Ukrajnában az áfonyatermesztő terület nagysága elérte a mintegy 6000 hektárt, amivel az ország a globális rangsorban a tizedik helyet foglalja el.
Az Egyesült Államokban röntgenalapú minőségvizsgáló készüléket fejlesztettek diófélékhez.
Az étrend-kiegészítők az Európai Unióban nem gyógyszernek, hanem élelmiszernek minősülnek.
A Duna tartósan alacsony vízállása számos kihívás elé állítja a víztermelést hazánkban.
A termény átvételekor felértékelődik a gyors és megbízható ellenőrzés szerepe.
Ha a gyártók nem figyelnek oda, rákkeltő vegyületek is kerülhetnek ezekbe az élelmiszerekbe.
A Magyar Közlönyben kihirdetett 9/2026. (VII. 24.) ÁÉM rendelet átírja és szigorítja a hazai ecetgyártás, -jelölés és -forgalmazás szabályait.
A várakozásokkal ellentétben az új, szigorúbb előírások nem növelték, hanem csökkentették a másodosztályúvá minősített tojások arányát.
A legnagyobb hozzáadott érték nem feltétlenül a fakitermeléskor, vagy a feldolgozás folytán keletkezik, hanem az erdőnevelés során.
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei alapjaiban írták át az őszi búza termesztésének szempontjait Magyarországon.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
Bár sokan ilyenkor azonnal rovarirtóért nyúlnak, nem feltétlenül kell vegyszerekkel felvenni a harcot a büdösbogarak ellen.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
