Berla Attila • 2026. november 6. 09:02
Az élelmiszer árréstopnak jelentős negatív következményei voltak a piaci szereplőkre, különösen a kiskereskedelemre.
A magyar élelmiszeripar teljesítményét egyszerre terheli a belföldi kereslet visszaesése, az importtermékek erősödő jelenléte és a termékpálya szereplőinek alacsony jövedelmezősége. Bár 2025-ben még enyhe növekedést mutatott az ágazat termelése, 2026 első felében már csökkenés következett be, miközben a hazai előállítású termékek aránya is romlott a fogyasztói kosarakban. Az árrésstophoz kapcsolódó intézkedések tovább nehezítették a piaci szereplők helyzetét, a terhek mérséklése és a piaci beavatkozások kivezetése pedig fontos feltétele lehet a termékpálya jövedelmezősége – fogalmazott Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke a CIB Bank agrárkonferenciáján, amelyen az Agrárszektor is jelen van.
A szakember ismertette, hogy 2025-ben az élelmiszeripar termelésének volumenindexe 0,8 százalékos növekedést mutatott, 2026 első felében azonban már 2,1 százalékos csökkenést mértek. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az ipar egésze ugyanezen időszakban 2,7 százalékos növekedést ért el. Az élelmiszeripar tehát az általános ipari teljesítménytől eltérő pályára került, és az idei első féléves adatok már visszaesést jeleznek. Az értékesítés alakulásában is változás következett be. 2023 és 2025 között az élelmiszeripar belföldi és exportértékesítése hasonló pályát mutatott, 2026-ban viszont a két terület teljesítménye elvált egymástól: miközben a belföldi értékesítés csökkent, az export növekedett. A hazai élelmiszerek piaci helyzete sajnos nem javult érdemben, hiszen 2025-ben romlott a magyar előállítású termékek aránya a fogyasztói kosarakban, és az idei év is az előzőhöz hasonló képet mutat.
A fogyasztói árak alakulásában fontos szerepet játszottak az állami intézkedések is. A 2025 márciusában bevezetett árrésstop egyszeri hatásának eredményeként áprilisban már csak 2,7 százalékos volt az élelmiszer-infláció, november óta pedig folyamatosan csökkennek az élelmiszerárak. Éder Tamás szerint ugyanakkor az intézkedéseknek jelentős negatív következményeik voltak a piaci szereplőkre, különösen a kiskereskedelemre. A kiskereskedőknek a kialakult helyzetre többféle lépéssel kellett reagálniuk: visszafogták a költségeiket, mérsékelték az akciós aktivitásukat, emellett még erőteljesebben fordultak az olcsó importtermékek beszerzése felé. A folyamatokkal párhuzamosan tovább erősödtek a minőséggyengítésre irányuló tendenciák is. Az elnök szerint a beszállítók árkialakítási stratégiái is láthatóbbá váltak, ami a tárgyalási pozíciók romlásával és a partnerek közötti konfliktusok erősödésével járt.
Az árrésstop bevezetésekor különösen látványos volt a különbség a nagy brand és a saját márkás termékek árazásában, ugyanis előbbiek ára jelentős mértékben csökkent, utóbbiaké viszont alig változott
– mondta el Éder Tamás
A következő időszak egyik fontos kérdése, hogy milyen eredményt fog hozni majd az árrésstop kivezetése. Éder Tamás szerint ennek piaci hatásai egyelőre nyitottak, és kérdés, hogyan alakulnak majd az árak, illetve miként reagálnak a termékpálya szereplői a szabályozási környezet változására. A magyar élelmiszerárak megítélése szintén visszatérő vitatéma. Éder Tamás ismertetése szerint 2025-ben a hazai élelmiszerárak az uniós átlag 94 százalékát érték el. A magyar termékek drágaságával kapcsolatos kritikák kapcsán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai élelmiszer-termékpálya szereplőire nagyobb terhek rakódnak, mint az európai uniós versenytársaikra.
Ez a jövedelmezőségben is megmutatkozik, a magyar termékpályán keletkező jövedelem jóval alacsonyabb, mint a versenytárs országokban, vagyis a hazai szereplők kisebb jövedelmezőségi mozgástérrel működnek
– fogalmazott a szakember.
Az elnök szerint ezért a termékpálya jövedelmezőségének javítása érdekében több területen is szükség lenne a terhek mérséklésére. Ide sorolta az EPR- és DRS-díjak csökkentését, valamint az energia- és közműköltségek, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és az innovációs járulék mérséklését. Emellett a kiberbiztonsági tanúsításhoz és felügyelethez kapcsolódó díjak csökkentését vagy eltörlését, az útdíjrendszer felülvizsgálatát, valamint a népegészségügyi termékadó (NETA) eltörlését. Éder Tamás szerint ezek az intézkedések együttesen járulhatnának hozzá ahhoz, hogy a termékpálya szereplőinél több jövedelem maradjon, és javuljon a hazai élelmiszeripar versenyképessége.
A következő években az élelmiszeripari szereplőknek nemcsak a jelenlegi piaci és jövedelmezőségi problémákkal kell számolniuk, hanem több olyan kockázattal is, amelyek az alapanyag-ellátást és a termelési környezetet egyaránt befolyásolhatják. Éder Tamás szerint fel kell készülniük az éghajlatváltozásból eredő nehézségekre, az árak szélsőséges mozgására, valamint a járványok alapanyag-ellátásra gyakorolt hatásaira is. Külön kihívást jelenthet az alapanyagok mennyiségének és minőségének bizonytalansága, illetve a szabadkereskedelmi megállapodások következtében fokozódó verseny. A járványok nemcsak az alapanyag-ellátást nehezíthetik meg, hanem kereskedelemkorlátozó intézkedéseket is eredményezhetnek, amelyek további bizonytalanságot okozhatnak az ágazat számára. A fenntarthatósághoz kapcsolódó társadalmi elvárások erősödése szintén olyan folyamat, amelyre a vállalkozásoknak fel kell készülniük. Emellett egyre hangsúlyosabban jelenik meg az egészséges élelmiszerek és az ultrafeldolgozott élelmiszerek meghatározásának kérdése is, amely a mindennapi fogyasztói döntésekben és az élelmiszeripari szereplők működésében egyaránt fontosabbá válhat. Az elnök szerint ezekre a rövid és középtávon jelentkező kihívásokra az ágazat szereplőinek időben fel kell készülniük.