agrarszektor.hu • 2025. május 22. 10:31
Miközben a rendszeres fűnyírás és a rövidre nyírt gyep a társadalmi elvárások egyik szimbólumává vált, a természetes élőhelyek eltűnésével jelentősen csökkent a beporzó rovarok száma és sokfélesége is. Bár a rovarcsípésektől és az allergiás reakcióktól tartva sokan vannak olyanok, akik nem szeretik maguk közelében tudni a különféle beporzókat, fontos tudni, hogy azok bizony kertünk, sőt tulajdonképpen a jövőnk alappilléreit is jelentik. Erről a témáról beszélt az Agrárszektor Alapvetés podcast műsorában Kovács-Hostyánszki Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és Dezsényi Péter, a FŐKERT kertészeti főigazgatója.
A tökéletes gyep kérdése valóságos darázsfészek: míg egyesek a szomszéd kritikájától tartva minden héten néhány centiméteresre nyírják a füvet, mások kullancsveszélytől és darázscsípésektől félve irtanának ki minden vadvirágot a kertekből és közterületekről.
Amint azt Dezsényi Péter, a FŐKERT kertészeti főigazgatója az Alapvetés podcast műsorában elmondta, az intenzív gyep tulajdonképpen az egyik legdrágább és az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező burkolattípusként is értelmezhető, fenntartásához ugyanis sokkal több szén-dioxidot használunk el, mint amennyit az megköt. A kertek, parkok, más közterületek intenzíven használt részein lehet persze helye, a terület méretétől függően azonban érdemes egynyári vagy évelő virágokat, cserjéket, fákat is ültetni, hiszen az így kialakuló életközösségnek jóval magasabb a biológiai aktivitása, a szemnek is szép, az aszálynak is jobban ellenáll és a csapadékot is jobban megfogja.
Az Alapvetés podcast műsorában az is szóba került, hogy miközben a kerti gyepek vélt vagy valós ápolatlansága rendre forró viták tárgya, a háttérben ijesztő ökológiai trendek rajzolódnak ki.
Egy németországi felmérés szerint például a '90-es évek eleje óta 75 százalékkal lett kevesebb a repülő rovar nyár közepén, Európából pedig a nappali lepkék 40 százaléka tűnt el az elmúlt évtizedekben – mutatott rá a beszélgetésben Kovács-Hostyánszki Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A változás hátterében persze az intenzív mezőgazdaságtól a klímaváltozásig rendkívül összetett okok állnak, biztosra vehető azonban az is, hogy a folyamatokban a települési zöldterületek kezelése sem mellékes tényező.
De vajon hogyan lehet egy kert egyszerre esztétikus és ökológiailag hasznos, ha közben mindenki számára mást jelent a harmonikus élettér? Kell-e félni attól, hogy különféle fullánkos rovarok jelennek meg a kertünkben? Milyen zónákat alakít ki Budapesten a FŐKERT és kinek lesz jó az ősszel érkező budapesti magkeverék? És tehet-e bármit az, aki erkélyes panellakásban él? Az Alapvetés podcast legújabb műsorában ezekről a kérdésekről is szó esik.