agrarszektor.hu • 2025. május 24. 15:27
Két napnyi előadássorozatot és hálózatépítést követően április 30-án a Granollers Nyilatkozat ismertetésével zárult az első Európai Szimpózium, amelynek célja volt a „Kultúrnövények biológiai sokféleségének növelése a helyi élelmiszerpolitikákon keresztül”. E szervezők és résztvevők által közösen kidolgozott, átfogó dokumentum ütemtervet vázol fel a közös jövőkép elérésére, miszerint 2050-re minden európai önkormányzat olyan élelmiszerpolitikával fog rendelkezni, amely hozzájárul az egészséges élelmiszerek fenntartható előállításához - figyelembe véve a bolygó eltartóképességét -, egyben egy gazdaságilag is életképes modellt kínálva a közösség és a lakosok számára - olvasható az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) oldalán.
Enrique Pueyo, Aínsa polgármestere és az Agroökológiai Szemléletű Települések Hálózatának elnöke, elmondta, hogy meg van róla győződve, hogy az agroökológiai szemléletű élelmiszerpolitikáknak a kultúrnövények biológiai sokféleségét is tartalmazniuk kell. Mariateresa Lazzaro, a FiBL Svájc kutatója és a LiveSeeding projekt tudományos társkoordinátora, kiemelte, hogy a helyi vetőmagok nélkülözhetetlen elemei az agroökológai szemléletű élelmiszerrendszereknek. María Carrascosa, az Agroökológiai Szemléletű Települések Hálózatának a LiveSeeding projektben részt vevő koordinátora, hozzátette, az a céljuk. hogy erősödjön a kultúrnövények biológiai sokféleségének integráltsága az önkormányzatok tevékenységeiben, amely segítségével fenntartható, egészséges és biodiverz helyi élelmiszerrendszerek hozhatók létre, illetve jöjjenek létre azok a szövetségek, amelyek e kezdeményezés támogatásához szükségesek.
A vetőmagrendszerekkel kapcsolatos jogszabályi keretek, politikák és pénzügyi források
A biológiai sokféleséget biztosító vetőmagrendszerek jogszabályi kereteiről, politikáiról és többszintű finanszírozási programjairól szóló ülés során Cristina Massot, Katalónia kormányának képviselője, kiemelte, hogy biológiai sokféleség az élelmiszerbiztonság, az alkalmazkodóképesség és a minőség alapja. Sonia Callau, a Barcelona Tartományi Tanács képviselője, hangsúlyozta, hogy intézményük azon dolgozik, hogy a természeti örökségeket a gazdálkodási rendszerek fenntartható és integrált kezelésén keresztül őrizze meg, illetve népszerűsítse. Helyi szinten pedig Francesc Arolas, Granollers környezetvédelmi kérdésekért felelős alpolgármestere, a regionális magbank fontosságát, valamint a „Productes de Palou” védjegyet emelte ki.
Önkormányzati kezdeményezések szerte Európában
A találkozón olyan önkormányzati, illetve egyéb szervezeti kezdeményezések kerültek bemutatásra, amelyek fenntartható és egészséges helyi élelmiszerrendszerekkel segítik elő a kultúrnövények biológiai sokféleségének növelését. Jérémy Camus, Lyon (Franciaország) alelnöke, bemutatott egy ambiciózus élelmiszerpolitikát: Lyon létrehozott egy 6000 m2-es nagyvárosi magbankot és egy kísérleti állomást az alkalmazkodott fajták felszaporításához. A magokat ingyen bocsátják a helyi gazdálkodók rendelkezésére egy részvételi nemesítési program keretében, és a magokból előállított élelmet a helyi iskolák menzáin használják fel a következő években.
Iker Santocildes, a Baszkföldön található Orduña polgármestere, megosztotta a települése 2030-ig szóló élelmiszerstratégiáját, amely az agroökológiai szemléleten és a honos fajták újbóli termesztésén alapul. Mint mondta, a kultúrnövények biológiai sokféleségének élelmiszerrendszerbe történő integrálása egy eszköz a vidéki és városi területek újraegyesítéséhez. Carmelo Troccoli, a Termelői Piacok Világszövetségének vezérigazgatója, a termelői piacok szerepét hangsúlyozta a biológiai sokféleség fenntartható kezelésében. Emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdasági sokféleség mintegy 75%-át már elveszítettük az élelmiszerrendszerek iparosítása és globalizációja következtében. A szakember beszélt arról is, hogy a „fajtamentő” gazdálkodók elkötelezettségének és a közvetlen értékesítést lehetővé tévő hálózatoknak köszönhetően számos egyedi termék menekült meg a kihalástól.
Élelmiszer- és klímavészhelyzet
A klíma- és biodiverzitás-vészhelyzetről szóló ülés során a helyi önkormányzatok és a civil társadalom nézőpontjai kerültek reflektorfénybe. Saverio Mecca, Scandicci (Olaszország) ökológiai átmenetért felelős tanácsosa ismertette a városa politikáit, amelyek célja az agrobiodiverzitás várostervezésbe történő integrálása. Scandicci városa az „Egy egészség” megközelítést alkalmazza, amely az emberi jóllétet az ökoszisztéma egészségével köti össze egy olyan átfogó terv kidolgozásával, amely városi biokertekkel és a kultúrnövények biológiai sokféleségével is számol a területhasználat tervezése során egy széleskörű önkormányzati élelmiszerpolitikai jövőkép keretén belül.
Maria Young, a Corki Élelmiszerpolitikai Tanács (Írország) képviselője, azért emelt szót, hogy Írország élelmiszerrendszerét újragondolják a klímaválság tükrében. Kritizálta a jelenlegi ipari ütemtervet, amely az országot egy 7 millió szarvasmarhát termelő gyárnak tekinti, egyedül elfogadható irányként az intenzifikációt támogatva, amely figyelmen kívül hagyja az emberi, kulturális és természeti értékeket. Ezzel szemben kiemelte a Corkban működő közösségi kezdeményezéseket - mint például a városi kertek és a helyi magbankok -, és hangsúlyozta, hogy az élelmiszer lehet „a város megújulásának” az egyik eleme, különböző társadalmi, gazdasági és környezeti hasznokat hajtva.
A Granollers Nyilatkozat
Az esemény a Granollers Nyilatkozat jóváhagyásával zárult, amely a szervezők, az előadók és a résztvevők közös munkájának eredménye. Ez a dokumentum egy ambiciózus jövőképet vetít elénk, amely szerint 2050-re minden európai önkormányzat olyan helyi politikával fog rendelkezni, amely támogatja az egészséges élelmiszerek fenntartható módon történő termelését a település régiójában, figyelembe véve a bolygó eltartóképességét-, miközben tisztességes megélhetést biztosít a közösség számára. Az agroökológiát és a biogazdálkodást alapvető keretrendszernek tekinti, és a helyi közösség által kezelt közjóként a kultúrnövények biológiai sokféleségét helyezi ezen élelmiszerrendszerek középpontjába.
A nyilatkozat - a Milánói Városi Élelmiszerpolitikai Paktummal összhangban - hat fő területet jelöl meg a helyi akciók célpontjaként (kormányzás, étrend, társadalmi igazságosság, termelés, elosztás és élelmiszerhulladék). A konkrét intézkedések az alábbiak:
- a biogazdaságokból, illetve biológiai sokféleséget támogató gazdálkodásból származó termékek előnyben részesítése az élelmiszerek közbeszerzése során;
- a közösségi magtermesztés támogatása befogadó és állandó városi kertekben;
- az ökológiai vetőmagtermesztési és nemesítési szektorban működő kis- és középvállalkozások támogatása;
- a rövid ellátási láncok (helyi piacok és kisboltok) erősítése a bioélelmiszerek és a biológiai sokféleséget támogató gazdálkodásból származó élelmiszerek esetében;
- közösségi magbankok létrehozása;
- valamint az élelemiszerekkel kapcsolatos közösségi szemléletformálás.
Továbbá az állami és az európai hatóságok számára is megfogalmaz javaslatokat, mint például a kultúrnövények biológiai sokféleségét növelő kezdeményezések támogatásának megjelenítése a nemzeti élelmiszer- és klímastratégákban, valamint az ökológiai átmenettel kapcsolatos tervekben. Felszólít arra, hogy a „fenntartható élelmiszerbeszerzés” váljon a Közbeszerzési Direktíva szerves részévé a dokumentum közelgő felülvizsgálata során azáltal, hogy meghatározzák a bioélelmiszerek kötelező minimum arányát, illetve pluszpontot adnak agroökológiai gyakorlatok alkalmazása esetén (mint például a kultúrnövények biológiai sokféleségének használata).