agrarszektor.hu • 2025. június 30. 10:34
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a tartós csapadékhiány miatt kénytelen megkezdeni több halastó lehalászását július első két hetében. A talaj felső rétegéből már 50-100 milliméter csapadék hiányzik, ami kritikus vízszintet eredményez számos tóban - közölte a sonline.hu.
A vízszintcsökkenés miatt sürgős intézkedésekre van szükség a Balaton környéki halastavakban.
Vannak olyan halastavaink, amelyek jelenleg is kritikus vízszinttel küzdenek, ezért az elkövetkező hetekben el kell kezdenünk a lehalászást, és a vizet átengedni olyan tavakba, amelyeket most nem tudunk lehalászni - legalább ott emelni tudjuk a vízszintet. A halállományt részben értékesítjük, részben áthelyezzük olyan tavakba, ahol még megfelelő a vízmélység, egy részét pedig - várhatóan - a Balatonba telepítjük
- nyilatkozta Fodor Ferenc haltermelési igazgató.
A szakember rámutatott a probléma gyökerére is:
A kimutatásokból is jól látszik, nagy a szárazság, a talaj felső, körülbelül egy méteres rétegéből 50–100 milliméternyi csapadék hiányzik. Az ilyenkor lehulló, 5–10 milliméteres záporokat a talaj azonnal elnyeli, a növények pedig elpárologtatják. Ez már érdemben nem hoz vizet a halastavainkba.
A jelenlegi helyzet nem példa nélküli. 2022 nyarán történelmi aszály sújtotta az országot, amikor a társaság több mint 60 hektárnyi területet nem tudott feltölteni. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jelenleg több mint 1100 hektárnyi halastavat kezel a Balaton déli partján, de ezek jelentős része már most is "fél vízen" áll - a vízszint akár 50-60 centiméterrel is alacsonyabb az ideálisnál. A lehalászási terv szerint először a pogányszentpéteri gazdaság kisebb tavait ürítik ki, ahol étkezési méretű, horgásztelepítésre alkalmas halak vannak. A mórichelypusztai halastavakon fogják meg a vizet, míg a varászlói tógazdaságban fokozatosan halásznak le egy 3, egy 7, majd szükség esetén egy 11 hektáros tavat. Az így felszabaduló 21 hektárnyi vízmennyiséget az alsóbb, még 160 hektárnyi halastavat ellátó területen osztják szét.
Különösen súlyos a helyzet a Kőröshegyi-séd által táplált, 20 hektáros balatonföldvári halastavuknál, amelyből tavaly augusztus közepére gyakorlatilag teljesen elpárolgott a víz. Az idei évben is hasonló forgatókönyvre számítanak, ezért július végére tervezik a lehalászását. A balatonszárszói halastó szintén veszélyben van, mivel az azt tápláló Büdösgáti-vízfolyás vízhozama gyakorlatilag nullára csökkent.
Fodor Ferenc kiemelte, hogy a társaság tudatosan készült a vízhiányos időszakra, mivel már a tavalyi ősz is rendkívül aszályos volt, és a téli hónapok is gyakorlatilag csapadék nélkül teltek. Ennek megfelelően a most lehalászandó medrekbe olyan méretű halállományt telepítettek, amelyet a nyári időszakban, a különböző piaci igények szerint értékesíteni tudnak.