Nagy Z. Róbert • 2025. október 25. 06:01
Sajnos Magyarország, mint Közép-Európa része sem marad érintetlenül a globális éghajlatváltozás hatásaitól. Bár a klimatikus körülmények ingadozása mindig is része volt a bolygónk életének, a napkainkban tapasztalt jelenségek a természetes folyamatokat meghaladó sebességgel mennek végbe, súlyos kihívások elé állítva a mezőgazdaságot, a vízkészletet és a hétköznapi életet.
A klímaváltozás jelei és időtartama
A legmarkánsabb jele e folyamatnak a folyamatos hőmérséklet-emelkedés. Az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy Magyarországon a középhőmérséklet emelkedése jóval meghaladja a globális átlagot. Ez a felmelegedés a múlt század második felében vált egyértelműen érzékelhetővé, és az ezredforduló óta jelentősen felgyorsult. Ezzel párhuzamosan nő a hőhullámos napok és éjszakák száma, különösen a nyári hónapokban, valamint gyakrabban fordulnak elő a trópusias éjszakák, amikor a hőmérséklet nem csökken 20 fok alá nyaranta.
Az aszályos időszakokban kénytelenek vagyunk öntözni. Több olyan zöldségkultúra is van, melyek néhány évtizede még szabadföldön termeszthetők voltak, de ma már ez nem jellemző a termésbiztonság csökkenése miatt.
Szintén intő jel, hogy egyre enyhébbek a telek, aminek kiskerti szempontból két veszélye is van. Egyik, hogy a korábbi hideg teleken a kórokozók és kártevők egyedszáma csökkent, a fagytól elpusztult jelentős részük. Most ezek áttelelnek, azaz nagyobb egyedszámról kezdenek el tavasszal szaporodni, ami megnövekedett növényvédelmi kihívásokat és költségeket eredményez. Az enyhe telek miatt a gyümölcsfák mélynyugalmi szakasza felületesebb és rövidebb, azaz az első melegebb tavaszi napokon kihajtanak, és hamarabb kezdenek virágozni. Ez szintén rontja a termésbiztonságot, mert a késő tavaszi fagyos éjszakákon ezek a levélkezdemények és virágok sokszor elfagynak, emiatt csökken vagy megsemmisül az adott évi termés.
Ha hidegebbek lennének e telek és később „indulnának meg” a növények tavasszal, akkor kisebb eséllyel esnének egy-egy éjszakai fagy áldozatául. Tehát a tavasz korábban kezdődik az egyébként is tavaszias tél után, ami kockázatot jelent a korán virágzó gyümölcsfákra a későbbi fagykárok miatt. A hőmérsékleti anomáliák mellett komoly kihívást jelent a csapadékeloszlás bizonytalansága. Jellemzővé váltak a hosszan tartó aszályos időszakok, amelyeket hirtelen, intenzív felhőszakadások és viharok váltanak fel. Ez a szélsőségesség egyszerre okoz vízhiányt (talaj- és légköri aszályt) és árvízveszélyt, valamint eróziós károkat.
A klímaváltozás fő okai
A Magyarországon is megfigyelhető felmelegedés és az időjárási szélsőségek legfőbb mozgatórugója az emberi tevékenység során kibocsátott üvegházhatású gázok megnövekedett koncentrációja a légkörben. A szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxidok főként a fosszilis energiahordozók elégetéséből (ipar, energia-előállítás, közlekedés), a mezőgazdasági folyamatokból és a nagyüzemi állattartásból származnak. Ezek a gázok úgy működnek, mint egy üvegház fala: beengedik a napsugarakat, de visszatartják a Földről kisugárzott hőt, ezzel globális felmelegedést okozva. Bár Magyarország aránya a globális kibocsátásban kicsi, a magyarországi klímahelyzet a globális folyamatok egyértelmű következménye. A kiskerttulajdonosok számára a klímaváltozás már most kézzelfogható nehézségeket okoz.
Először is, a hosszan tartó aszályok miatt megnövekszik az öntözési igény, miközben a nyári hőhullámok megperzselhetik a növényeket, azaz olyan növények árnyékolásáról is gondoskodni kell, melyek korábban napimádónak számítottak. A hirtelen jött viharok, jégesők és felhőszakadások óriási fizikai károkat okozhatnak, a megváltozott hőmérsékleti viszonyok pedig kedveznek bizonyos új kártevők és betegségek megjelenésének (olyanok érkeznek hazánkba, melyek korábban csak nálunk délebbi, melegebb éghajlatú területeken voltak jellemzőek).
Részben lehet védekezni
Az egyik legfontosabb lépés az esővízgyűjtés (ciszternák vagy tartályok segítségével), mivel ez biztosítja költségmentes és lágy öntözővizet. Az öntözést érdemes a korai reggeli órákra időzíteni, és a hagyományos locsolás helyett a vizet célzottan, cseppenként a növény gyökereihez juttató csepegtető öntözőrendszereket használni, minimalizálva a párolgási veszteséget. A talaj takarása (mulcsozás) kulcsfontosságú. Szerves anyagokkal (szalma, fűnyesedék, faforgács) takarva a talajt jelentősen csökkenthető a kipárolgás, mérsékelhető a talaj hőmérséklete a kánikulában, és megakadályozható a gyomosodás. Ez segít a talaj nedvességtartalmának megőrzésében. A talaj szervesanyag-tartalmának növelése komposzt, zöldtrágya és takarónövények alkalmazásával javítja a talaj vízháztartását, szerkezetét, elősegítve a gyökerek egészséges fejlődését.
A legérzékenyebb növényeket és palántákat érdemes árnyékoló hálóval védeni a legintenzívebb nyári napsugárzástól. Agrárerdészeti módszereket is bevethetünk kicsiben. Például laza ágrendszerű és ritkásabb koronájú gyümölcsfa fajok ültetése, vagy ilyen metszési irányzatok alkalmazása mellett alattuk félárnyékban termeszthetők a zöldségek. Érdemes szárazságtűrő, helyi fajtákat előnyben részesíteni a termesztés során, és olyan zöldségeket, gyümölcsöket választani, amelyek jobban bírják a szélsőséges időjárást. A korai melegebb tavaszra való tekintettel a hidegérzékenyebb zöldségnövények ültetését érdemes megfelelően ütemezni, figyelembe véve az utolsó tavaszi fagy várható időpontját. Ezekkel a tudatos, alkalmazkodó megoldásokkal a kiskert nem csak túlélheti, de hosszú távon is termőképes maradhat a megváltozott klímaviszonyok közepette.
Az őszi-téli időszak pedig alkalmas a tervezésre és az előkészületekre. Ilyenkor ültethetünk gyümölcsfákat, gyümölcstermő bokrokat melyeknek árnyékoló szerepe is lesz, komposztálhatunk, javíthatjuk szerves anyagokkal a talaj szerkezetét, termőképességét, és a fák metszését, ifjítását is annak szellemében végezhetjük, ha tavasszal alattuk lágyszárúakat termesztenénk majd. És a lemosó permetezésekről, a fatörzsek meszeléséről se feledkezzünk meg, hiszen a kártevők és kórokozók egyedszámát télen e módszerekkel csökkenthetjük, ha már a fagy ezt újabban nem teszi meg helyettünk.