Történelmi léptékű aszály sújtja a magyar tömegtakarmány-termesztést 2026-ban, ami gyökeres szemléletváltásra kényszeríti az állattartókat.
Nem mindenhol lesz egyszerű meghozni ezt a kemény döntést a magyar kerttulajdonosoknak.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
A pozsgásokra nálunk inkább dísznövényként gondolunk, pedig a világ számos részén zöldségként, gyümölcsként, takarmányként vagy gyógynövényként termesztik őket.
A hazai kertek egyik leggyakoribb, szárazságtűrő díszcserjéje, a kerti mályva nemcsak látványos, hanem ehető is.
Az idei, 2026-os nyár szélsőséges időjárása és a folyamatos vízkorlátozások egyértelművé tették, hogy a hagyományos, vízigényes kertek fenntarthatatlanok.
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását.
Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
A legnagyobb ígéret nem az új tulajdonságok létrehozása, hanem a sebesség és a pontosság.
Néhány éve még szenzációnak számított, ha valaki kivit szüretelt itthon, mára viszont egyre több mediterrán növény jelenik meg a hazai kertekben.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
A kérdésre Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője válaszolt.
Több mint kétszáz napos űrutazás után visszatértek a Földre az első magyar űrnövénykísérlet, a VITAPRIC-program mintái.
Egyre több gazda számára reális menekülőút a napraforgó, a vetésterület idén is rekordokat dönthet.
A kertészeti szakértők szerint a túlzsúfolás komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában.
Az idei szezonban a hobbikertészek számára is a legnagyobb kihívást a szélsőséges időjárás jelentette, amire kiemelten oda kell figyelni a termesztés során.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VIII. rész
Új szárazságtűrő búzavonalat fejlesztettek a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) Mezőgazdasági Intézet kutatói.
Már most itt az ideje felkészülnünk a klímaváltozással kapcsolatos ártalomcsökkentésre.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
Kenguruk, nagyméretű kígyók, teknősök és más egzotikus állatok is könnyen gazdára találhatnak az interneten, Európa-szerte.
A kiszáradó patakok, az eltűnő fajok és az átalakuló élőhelyek egy egész ökoszisztéma sérülékenységére figyelmeztetnek.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Több eszközzel is készülnek a szervezők az ágazat védelmében, minden résztvevő biztonságban lehet.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
