Néhány éve még szenzációnak számított, ha valaki gránátalmát vagy kivit szüretelt Magyarországon, mára viszont egyre több mediterrán növény jelenik meg a hazai kertekben. E folyamat egyik úttörője Badics László, akinek a gyümölcstermesztéshez vezető útja egy 2013-as felismeréssel kezdődött. Egy újságcikk nyomán talált rá egy szombathelyi kertre, ahol a téli hidegben is datolyaszilvák lógtak a fákon, az indián banán és más, akkoriban ritkaságnak számító növények mellett. A látvány rádöbbentette arra, hogy a hazai gyümölcstermesztés határai jóval tágabbak a megszokottnál - írta a Pénzcentrum.
A kezdeti lelkesedést azonban komoly kihívások követték. A 2015 táján elültetett hatszáz datolyaszilva-csemetét először egy szarvascsorda tarolta le, majd egy rendkívül aszályos tavasz, végül pedig egy 2018-as, mínusz 18 fokos fagy tizedelte meg az ültetvényt. Meglepő módon azonban a területre korábban elültetett néhány pisztáciatő teljesen sértetlenül vészelte át a zord telet. Bár a szakirodalom addig szinte lehetetlennek tartotta a pisztácia hazai nevelését annak fagyérzékenysége miatt, a gyakorlat rácáfolt az elméletre, és ez a tapasztalat teljesen új irányt adott a gazdaságnak. A sorozatos természeti csapások hatására a termesztő felhagyott a sérülékeny monokultúrás gazdálkodással, és a sokszínűségre helyezte a hangsúlyt. A Köveskál melletti, háromhektáros birtok mára valóságos élő génbankká fejlődött, ahol több mint ötven országból származó, négyszáznál is többféle növény él egymás mellett.
A mintegy ezer fa között harmincféle datolyaszilva, negyven kajszibarack-változat, ötven fügefajta, valamint jujuba és pekándió is szépen fejlődik. Ebben a gazdag ökoszisztémában kapott helyet nagyjából száz pisztáciafa is, amelyek mintegy huszonöt különböző fajtát képviselnek. A pisztácia termesztése türelemre nevel, hiszen a fák akár évszázadokig is elélnek, de csak tizenöt éves koruk körül fordulnak igazán termőre. A tapasztalatok szerint a növény a laza, köves, meleg és jó vízáteresztő képességű talajt kedveli. Magyarországon a legnagyobb kihívást valójában nem a téli fagy, hanem a kiszámíthatatlan, túlzott csapadék és a párás levegő jelenti. A kötött talajban a gyökerek könnyen elrothadnak, a nyár végi esőzések pedig gombás fertőzést indíthatnak el a zöldes-pirosas, gyantás termésburkon. Ugyanakkor a növény hatalmas előnye a kiváló szárazságtűrés, és mivel hazánkban alig akad kártevője, vegyszermentesen is eredményesen nevelhető.
A szőlőhöz hasonló fürtökben fejlődő gyümölcsöt nem gépiesítve, hanem kézzel, metszőollóval szüretelik. A folyamatos kísérletezésnek, az új fajták bevonásának és a megfelelő alanyválasztásnak köszönhetően a kertészet folyamatosan bővül. A szombathelyi bemutatókertben a gyümölcsfák mellett ma már olyan különlegességek is helyet kapnak, mint az "örök fiatalság növényeként" emlegetett ötlevelű ginzeng, vagy a hatalmasra növő lándzsás útifű, amely lekaszálva kiváló mulcsot és káliumforrást biztosít a gyümölcsös számára. A legfőbb tanulság azonban maga a természet tisztelete, vagyis a bizonytalanság elfogadása és a kudarcokból tanulva való folyamatos építkezés.
