Már most biztosra vehető, hogy az északi és észak-keleti országrészben voltak a legerőteljesebb lehűlések, ráadásul 3-4 napon keresztül, így a károk itt számottevőek.
Sajnos a -5 fok alatti értékekből is jócskán kijutott, reméljük, hogy a gazdágnak sikerült megvédeniük a termést.
A tavaszi időjárás komoly veszélyt jelent a kajszibarackfákra, amelyeknek két fő ellenséggel, a tavaszi fagyokkal és a moníliás fertőzéssel kell megküzdeniük.
A gyümölcsfák metszésének időzítése kritikus fontosságú a növények egészsége és terméshozama szempontjából.
Fagymentes időben télen bármikor metszhetünk, ez ugyanis a fa vagy bokor egészségének és élettartamának fenntartásához is elengedhetetlen.
A tagállamok általi jóváhagyást követően a Bizottság javaslata értelmében 7,4 millió eurót különítenek több ország számára.
A tavalyi rossz, 85 ezer tonna alatti kajszitermés az idei évben 105 ezer tonna környékére bővül, ami 7%-kal meghaladja az ötéves átlagot is.
Már csak jéghálóval telepítenek új ültetvényeket az egyik spanyol régióban az előző évek tapasztalatai miatt.
2025-re szakértők már az elmúlt húsz év egyik leggyengébb termését valószínűsítik a kajszi esetében.
Lengyelországban folyamatosan csökken a barackok ára a helyi nagybanikon az importnyomás miatt.
A legsúlyosabb károkat a kajszi és a cseresznye szenvedték el: ezeknek a gyümölcsöknek a termelésében Törökország világelső, illetve második.
Gyakorlatilag elpusztította a fagy a baracktermést Magyarországon, az elmúlt 25 év legsúlyosabb terméskiesése lehet.
Gyümölcsfajtól függően 15-55%-os terméskieséssel számol a moldáv agrárminisztérium.
Ukrajnában az elhúzódó fagyok miatt minimális kajszitermés várható idén, de az almával is vannak bajok.
Súlyos fagykárok miatt jelentős terméskieséssel és áremelkedéssel kell számolni a hazai gyümölcspiacon.
Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár.
A 2024-es 560 ezer tonnás termés után az idei évben 10%-kal kisebb volument valószínűsítenek Európa négy fő kajszitermesztő országában.
Törökországban nagyon súlyosak a kajsziágazatot ért fagykárok, központi segítséget kaphatnak a termelők.
A hazai gyümölcstermő területek jelentős részén súlyos, sok esetben 80-100%-os virág- és gyümölcskezdemény-károk keletkeztek.
Attól, hogy egy gyümölcsfa télen bírja a fagyokat, nem jelenti azt, hogy tavasszal kirügyezve, a fiatal levelei vagy virágai is elviselik azokat.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
