agrarszektor.hu • 2026. augusztus 13. 08:19
A táji vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi szempontból hozhat látványos eredményeket, hanem a mezőgazdasági területek termőképességére is kedvező hatással lehet. A Szeged Öreghegy térségében megvalósult projekt monitoringjának első adatai, valamint egy martfűi közösségi kezdeményezés tapasztalatai egyaránt arra utalnak, hogy a megfelelő időben és megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló víz jelentősen növelheti a gyepterületek biomassza termelését.
A Szeged Öreghegy térségében megvalósult táji vízvisszatartási projekt eredményeiről korábban az „Egyszerű cső, összetett közösség” című cikkünkben számoltunk be. A rövid idő alatt elért természetvédelmi eredmények mellett a monitoring most újabb fontos tapasztalatokkal szolgál. A júliusi felmérés során a vízpótlás nélküli mintaterületen mindössze egy körbálát takarítottak be. A vízpótlással szomszédos területen két körbála, míg a 30, illetve 60 napig vízborított területeken egyaránt öt öt körbála lett az eredmény. Az első adatok alapján úgy tűnik, hogy az időszakos vízborítás kedvezően befolyásolta a gyepek biomassza termelését. Bár a következtetésekhez a következő évek monitoringadataira is szükség lesz, az első eredmények biztatóak - írja az ite.aki.gov.hu.
Martfűn közel négyszeres volt a hozam
Hasonló tapasztalatokról számoltak be Martfűn is, ahol az év elején bemutatott közösségi ökológiai vízpótlási kezdeményezés néhány hónap alatt már a szénatermésben is érzékelhető eredményeket hozott. A különbség a száraz és az árasztással érintett területek között különösen szembetűnő. A mintegy 70 hektáros száraz területről összesen 256 szénabálát takarítottak be, míg a mindössze 11 hektáros, nedves terület 149 bálát adott. A területarányos összehasonlítás még látványosabb eredményt mutat. A száraz területeken hektáronként átlagosan 3,7 bála termett, míg a nedves területeken 13,5 bála. Vagyis az árasztott gyep hektáronkénti hozama közel négyszerese volt a száraz területekének.
A különbség azért is figyelemre méltó, mert a nedves terület a teljes, 81 hektáros vizsgált területnek mindössze mintegy 14 százalékát tette ki, mégis az összes betakarított bála közel 37 százalékát adta.
A víz egyszerre szolgálhatja a természetet és a gazdálkodást
A martfűi tapasztalatok jól mutatják, hogy a vízvisszatartásnak a természetvédelmi előnyök mellett kézzelfogható mezőgazdasági hatása is lehet. A megfelelő időben rendelkezésre álló víz hozzájárulhat a gyepek nagyobb biomassza termeléséhez, és egyúttal javíthatja a területek ellenálló képességét az egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakokkal szemben.
Ez különösen fontos olyan időszakban, amikor a vízhiány egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára. A tájban visszatartott víz így nem feltétlenül kizárólag természetvédelmi erőforrásként értelmezhető: megfelelő körülmények között a gazdálkodás számára is értéket teremthet.
A Szeged Öreghegy térségében zajló monitoring és a martfűi eredmények egyaránt azt jelzik, hogy érdemes tovább vizsgálni a táji vízvisszatartás mezőgazdasági hatásait. A következő évek adatai várhatóan pontosabb képet adnak majd arról, hogy az időszakos vízborítás milyen mértékben és milyen körülmények között képes javítani a gyepek termőképességét.
Az eddigi tapasztalatok mindenesetre arra utalnak, hogy a tájban megtartott víz egyszerre szolgálhatja a természetvédelmi célokat és a gazdálkodók érdekeit. A vízvisszatartás így az aszályhoz való alkalmazkodás egyik fontos eszközévé válhat, amely nemcsak a táj ökológiai állapotának javításához, hanem a mezőgazdasági termelés stabilabbá tételéhez is hozzájárulhat.