agrarszektor.hu • 2026. szeptember 5. 16:01
Magyarország vízgazdálkodásának egyik legfontosabb alapja a vízgyűjtő-szemlélet, a víz ugyanis nem közigazgatási határok szerint mozog.
Magyarország vízgazdálkodásának egyik legfontosabb alapja a vízgyűjtő-szemlélet. A víz ugyanis nem közigazgatási határok szerint mozog: a csapadék a domborzat, a felszíni vízhálózat és a felszín alatti vízáramlások révén egy összefüggő rendszerben jut el a befogadókig.
A vízkészletek védelme, a vízvisszatartás, az árvíz- és aszálykockázat kezelése, valamint a vízminőség javítása akkor lehet igazán hatékony, ha a teljes vízgyűjtő rendszerét vizsgáljuk hazánlbam. Magyarország sajátos helyzetben van: az ország teljes területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, így hazánk egyetlen nemzetközi vízgyűjtőkerület, a Duna vízgyűjtőkerület része. Ugyanakkor a hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során az ország területét négy fő részvízgyűjtőre - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva és Balaton - osztják - írja a NAK.
Négy részvízgyűjtő, egy összefüggő rendszer
A magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben a négy részvízgyűjtő összesen mintegy 93 ezer km2 területet fed le. A Duna-közvetlen részvízgyűjtő mintegy 34 730 km2, a Tisza 46 380 km2, a Dráva 6145 km2, míg a Balaton részvízgyűjtője mintegy 5775 km2. Fontos különbség, hogy ezek közül a Duna, a Tisza és a Dráva nemzetközi részvízgyűjtők, amelyek vízrendszere több ország területét is érinti. A Balaton ezzel szemben a Duna-medencén belül, a hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben önálló, kiemelt részvízgyűjtőként jelenik meg.