Hetek óta igen alacsony a hazai folyók vízállása, mivel a vízgyűjtők területén nem hullott jelentős mennyiségű csapadék.
Egy szakember tapasztalatai szerint több vizes élőhely szinte teljesen eltűnt, ezért azonnali, rendszerszintű összefogást sürget a természet megóvása érdekében.
A tartós csapadékhiány miatt kritikus szintre apadt a Duna és több más hazai folyó vízszintje.
A Balaton vízháztartása az elmúlt években egyre érzékenyebben reagál az éghajlatváltozás hatásaira.
A csapadékhiány álló- és folyóvizeink alacsony vízállásában is megmutatkozik, Budapestnél a vízmérce szerda reggel mindössze 84 centimétert mutatott.
A tokfélék a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, a globálisan előforduló 26 fajuk veszélyeztetett.
Spanyolország vízgazdálkodási rendszere példaértékű modellt kínál az éghajlatváltozás következtében egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzdő országoknak.
Riasztó a vízgyűjtőjének helyzete, ahol évtizedek óta csapadékhiány tapasztalható.
A sokévi átlagnál 23 százalékkal kevesebb csapadék hullott a Balaton vízgyűjtő területére tavaly.
A tél első heteiben nem gyarapodott, hanem fogyott a hóban tárolt vízkészlet több fontos hazai vízgyűjtőn.
A rovar leginkább az urbanizált, melegebb régiókban vált gyakorivá, és ott mutatott pozitív kapcsolatot a fajgazdagabb őshonos közösségekkel.
A mezőgazdasági vízhasználat szerkezete az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult.
Az élelmiszeripar a gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amely jelentős mértékben igénybe veszi a természetes erőforrásokat.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában 210 millió köbméterrel több víz maradt Magyarországon
Vannak olyan partszakaszok is, ahol száraz lábbal lehet besétálni a Balaton medrébe.
Három nap alatt két és fél métert emelkedett a Duna vízszintje, Budapesten pénteken várható a tetőzés.
A Vizet a tájba program révén jelenleg 178 millió köbméter többletvíz áll rendelkezésre öntözésre.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint extrém alacsony kisvizek jellemezték a tavaszt.
Több mint 400 kilogramm busa pusztult el az Akolszögi Holt-Tiszában, ahol másfél hónapja bomlanak a parton.
Magyarország vízrendszereiben egyre több inváziós faj terjed, részben természetes úton, részben emberi közreműködéssel.
Az invazív fajok térnyerés egyre súlyosabb gondot okozhat évről évre hazai és globális szinten is.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
2026 júniusában a magyar gazdák 101,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Átfogó és független tudományos vizsgálat indul a hazai jégkármérséklő rendszer, a JÉGER működésének és hatásainak értékelésére.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták a rendszert, a Dunántúlon a többség tovább működtetné.
