Berla Attila • 2026. augusztus 27. 06:01
A magyar önjáró szőlőszüretelőgép-piac továbbra is erősen kitett a támogatási lehetőségeknek, miközben a szőlőterület és a borfogyasztás csökkenése sem kedvez a beruházásoknak. A gazdálkodók számára ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent a megfelelő munkaerő hiánya, miközben a klímaváltozás miatt a szőlő optimális betakarítási időszaka is egyre szűkebbé válik. A szakemberek szerint egy önjáró szüretelőgép jelentős munkaerőt válthat ki, és akkor is gyorsan munkába állítható, amikor a szőlő érettsége miatt különösen fontos lenne a betakarítás időzítése. Várhatóan a következő években is elsősorban a támogatások mozgathatják majd ezt a piacot.
Az Agrárszektor körképében Olajos Sándor, a KITE Zrt. termékmenedzsere, valamint Lőrincz István, az Agrotec Magyarország Kft. New Holland termékmenedzsere osztották meg a gondolataikat arról, hogy milyen trendek tapasztalhatók az önjáró szőlőszüretelő kombájnok piacán. A szakemberek többek között arról is beszéltek, hogy a gazdáknál mekkora jelenleg a hajlandóság egy ilyen mértékű beruházásra, illetve, hogy mik azok a tényezők, amelyek miatt érdemes lehet a vásárlás mellett dönteni.
Olajos Sándor (KITE Zrt.): A hazai kereslet nagyon erősen függ a pályázati lehetőségektől
Olajos Sándor, a KITE termékmenedzsere elmondta, hogy az önjáró szőlőszüretelő gépek piacán Magyarország nem meghatározó jelentőségű, amit az ország szőlőterületének mérete és annak folyamatos csökkenése is eredményez. A szakember hozzátette, hogy jelenleg nagyjából 55-60 ezer hektár közötti szőlőterületről lehet beszélni Magyarországon, miközben nemcsak hazánkban, hanem világszerte is mérséklődik a szőlőterület és a borfogyasztás. Ebben a környezetben különösen nehéz a szüretelőgépek piacának bővülése, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyarországi kereslet nagyon erősen függ a támogatásoktól. A beruházás mellett szóló egyik legerősebb érv jelenleg a munkaerőhiány. Olajos Sándor arról is beszélt, hogy egyre nehezebb megfelelő számú embert találni a szüret elvégzésére. A hagyományosan szüretelő idősebb munkaerő fokozatos kiesése tovább súlyosbítja a helyzetet, és egyre nehezebb megtalálni a pótlásukat.
Ez a munkaerőhiány egy nagyon komoly probléma. Tehát abszolút ez az elsőszámú tényező a beruházásoknál, hogy ezekkel a gépekkel ki lehet váltani a kézi munkaerőt.
A termékmenedzser szerint egy önjáró szüretelőgép teljesítménye napi 5-7 hektár körül alakulhat, ami jelentős kapacitásnövekedést jelent a kézi szüreteléshez képest. A gépesítés ezért nemcsak a munkaerőhiányra adhat választ, hanem lehetővé teszi a hatékonyság növelését is. Ez különösen fontos lehet akkor, ha a szőlő érettségi állapota miatt kevés idő áll rendelkezésre az optimális szüret elvégzésére. A klímaváltozás ugyanis ezen a területen is új kihívást jelent. Olajos Sándor hozzátette, hogy az elmúlt időszakban egyre korábbra kerül a szüret időpontja, miközben a betakarítási időablak is szűkül. A sav- és cukorfok szempontjából megfelelő állapot egyre szűkebb időablakot jelenthet a borászatok számára, ezért könnyen előfordulhat, hogy egy adott napon még betakarításra optimális a szőlő, néhány nappal később azonban már nem ugyanolyan minőségű. A szüretelőgép ebben a helyzetben azzal jelenthet előnyt, hogy rövid idő alatt nagy területet képes betakarítani.
Az automatizált és precíziós megoldások iránt fokozatosan nő az érdeklődés, a szőlő- és gyümölcstermesztésben azonban ezek elterjedése még jóval alacsonyabb, mint a szántóföldi növénytermesztésben. Olajos Sándor szerint a szántóföldeken már régóta használják többek között az automata kormányzást és a precíziós permetezési, illetve vetési megoldásokat, míg a szőlőtermesztésben ezeknek a technológiáknak az alkalmazása még kezdeti szakaszban van, különösen Magyarországon.
A gépeknél ugyanakkor már megjelentek olyan precíziós megoldások, amelyek képesek pontos információt adni a termelőnek a területről. A szüretelőgép GPS-jel alapján folyamatosan rögzíti a saját helyzetét, miközben méri, hogy az adott területrészen mennyi szőlőt takarít be. Ezekből az adatokból részletes hozamtérkép készíthető, amely megmutathatja, hogy az adott terület mely részei teljesítenek jobban vagy gyengébben. A szakember szerint ez a technológia a jövőben fontos szerepet kaphat, ugyanakkor a szőlészetben még messze nem olyan elterjedt, mint a szántóföldi gazdálkodásban.
Ez a szántóföldhöz képest most még gyerekcipőben jár, de szerintem a precizitás lesz a jövő egyértelműen ebben a szektorban is.
A nagyobb tudású gépek iránt ugyanakkor egyértelműen megvan az érdeklődés. Olajos Sándor szerint a magyar szőlőtermelők keresik azokat a technológiai megoldásokat, amelyekkel javítható a betakarítás minősége. Az elmúlt évek fejlesztései elsősorban erre a területre helyezték a hangsúlyt, hogy minél jobb állapotú és minőségű szőlő jusson el a feldolgozóüzemekbe. A szakember szerint ennek azért van különös jelentősége, mert a borászatban alapvető szempont, hogy jó minőségű bor csak megfelelő minőségű szőlőből készíthető.
A következő két-három évben Olajos Sándor nem számít arra, hogy alapvetően megváltozna a piac működése. A szőlő- és borágazat is rendkívül árérzékeny, ráadásul a termelési költségek, ezen belül az inputanyagok és a munkaerő költségei jelentősen emelkedtek. Ezzel párhuzamosan a szőlő és a bor felvásárlási árai nem olyan ütemben növekednek, mint amire a termelőknek szükségük lenne. Olajos Sándor szerint maga a beruházás megtérülhet, a jelenlegi környezetben azonban sokkal lassabban, ezért a gazdálkodók számára továbbra is meghatározóak maradnak a pályázati lehetőségek.
Lőrincz István (Agrotec Magyarország Kft.): Az önjáró szőlőkombájnok egyik legnagyobb előnye a jelentős munkaerő-megtakarítás
Lőrincz István, az Agrotec Magyarország Kft. New Holland termékmenedzsere az Agrárszektornak elmondta, hogy az elmúlt 15-20 év tapasztalatai alapján az önjáró szőlőszüretelő gépek iránti magyarországi kereslet szorosan összefügg a támogatási lehetőségekkel. Hozzátette, hogy jelenleg gyakorlatilag minimális a piac, és a támogatási időszakokon kívül országosan csak néhány ilyen gép értékesítése történik meg. Amikor azonban pályázati forrás nyílik a beruházásokra, a kereslet akár több tíz gépre is felugorhat. Elmondta, hogy az érdeklődés önmagában folyamatosan jelen van, azonban tényleges beruházás csak néhány alkalommal valósul meg.
Jelenleg szinte a nullához közelít a kereslet. Sajnos ez már nemcsak az elmúlt évekre, hanem az elmúlt 15–20 évre is jellemző. Gyakorlatilag akkor élénkül meg a piac, amikor pályázati lehetőség nyílik a beruházásokra
- fogalmazott Lőrincz István.
A szakember szerint a használt gépek piaca valamivel élénkebb lehet, különösen azért, mert külföldről mérsékeltebb áron is lehet már használt szőlőkombájnokat beszerezni. Ezeknél ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az eszközök jellemzően sok üzemórát teljesítettek, ezért a megvásárlás után jelentős összeget kellhet még a felújításukra és karbantartásukra fordítani. A magas beruházási költség ellenére az önjáró szőlőkombájnok egyik legnagyobb előnye a jelentős munkaerő-megtakarítás lehet. Lőrincz István szerint egy ilyen gép megfelelő körülmények között körülbelül egy hektár szőlőt képes betakarítani egy óra alatt, ehhez pedig alapvetően egy gépkezelőre és egy elszállító traktorra van szükség.
Kézi szüret esetében ugyanez a teljesítmény nagyságrendekkel több ember munkáját igényelheti, így a technológia ezen a területen komoly hatékonyságnövekedést tud biztosítani. A termelékenység mellett a betakarítás időzítése is fontos előnyt jelenthet. A géppel akár már hajnalban megkezdhető a munka, amikor még alacsonyabb a hőmérséklet, így a leszüretelt szőlőnek nem kell olyan magas hőmérsékletről indulnia a feldolgozásba. A szakember szerint ez különösen fontos lehet a minőség szempontjából, hiszen a szőlő így optimálisabb hőmérsékleten kerülhet a feldolgozóba.Az új technológiák iránt a termelők érdeklődése továbbra is érzékelhető, különösen az automatizált funkciók esetében.
Lőrincz István szerint az elmúlt években több olyan fejlesztés is megjelent az önjáró szőlőszüretelő gépeknél, amelyek a gépkezelő munkáját könnyítik, illetve a betakarítás pontosságát javítják. Ilyen például a robotkormányzás, a hozam- és nedvességmérés, valamint az automata sorkövetés. A termékmenedzser kiemelte a precíziós szortírozó rendszert is, amely elsősorban a magasabb minőségi követelményeket támasztó, különösen vörös szőlőfajtáknál lehet érdekes. A rendszer a bogyózást követően többlépcsős tisztítást végez, és képes eltávolítani többek között a töppedt szemeket, a szármaradványokat, illetve a zöld növényi részeket. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez már egy rendkívül precíz és összetett rendszer, amelyre nem minden termelőnek van szüksége. Lőrincz István szerint az önjáró szőlőkombájnok fejlődése ugyanakkor nem olyan gyors, mint például a gabonakombájnoké. A gépek alapvető mechanikai rendszerei, így a rázórendszer és a felhordó kelyhek működése az elmúlt több mint tíz évben csak kisebb mértékben változott.
A géppiac általános helyzete sem kedvez jelenleg az ilyen nagy értékű beruházásoknak. A szakember úgy látja, hogy a mezőgazdasági gépkereskedelem az elmúlt 20-25 év egyik leggyengébb időszakát éli, amit az időjárási problémák mellett a gazdasági és egyéb környezeti hatások is erősítenek. Az új technológiák ugyan felkeltik a gazdálkodók figyelmét, de ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy termelő több százmillió forintos beruházásba kezdjen. Elmondása szerint a korábbi tapasztalatok alapján érdemi piaci élénkülést csak akkor lehet várni, ha a beruházásokhoz megfelelő mértékű támogatás áll rendelkezésre.
Amíg a gazdák nem kapnak egy körülbelül 50%-os támogatást, addig várhatóan marad ez a minimális számú beruházás az ilyen típusú gépek piacán.