A szőlő aranyszínű sárgasága csak az egyik nagy kihívás, amire a magyar borászatoknak megoldást kell találniuk.
Súlyos válságba került a megyében a szőlőtermesztés az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjedése miatt.
Jó szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren - ha jön még csapadék a következő időszakban, kiváló évük lehet a szőlészeteknek.
Az agrárminiszter szerint lenne egy gyors kitörési lehetőség a borágazatot sújtó helyzetből.
A szakértők szerint a klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.
A kormány 3,8 milliárd forintot fordít a szőlő aranyszínű sárgaság megfékezésére.
Idén korábban kell adatot szolgáltatniuk a szőlő- és bortermelőknek Magyarországon.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A zsűri 10 borvidék 21 pincészetének 75 biobora közül választotta ki a legjobbakat.
A statisztikák szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a fogyasztói igény a csemegeszőlő iránt.
Lassan már látszik az idei szüret vége: a legtöbb fehérszőlőt már leszedték a Bujdosó borászatban is.
Világszerte egyre népszerűbb gyümölcs a csemegeszőlő, de a klímaváltozás hatásait ez sem tudja elkerülni.
A munkaerőhiány és a klímaváltozás hatásai egyre sürgetőbbé teszik a magyar szőlőtermesztésben az önjáró szőlőkombájnok terjedését.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elsőkén igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében.
A növényvédelem 2025-ben is hangsúlyos szerepet játszik a termesztés-technológiában, hiszen a jó minőségű szőlő lesz az alapanyaga a kiváló boroknak.
Pongrác, Szervác, Bonifác után Orbán napja is hideget eredményezett május utolsó vasárnapján.
A legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt hoztak létre a Balaton-felvidéken.
Bőséges szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren a Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen.
Az új ültetvények telepítésére 24,2 milliárd forintnyi igény érkezett be 2024 novemberéig.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
