Vészhelyzet a hazai borvidékeken: így állítanák meg a pusztító betegséget
A kormány 3,8 milliárd forintot fordít a szőlő aranyszínű sárgaság megfékezésére.
A kormány 3,8 milliárd forintot fordít a szőlő aranyszínű sárgaság megfékezésére.
Idén korábban kell adatot szolgáltatniuk a szőlő- és bortermelőknek Magyarországon.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A zsűri 10 borvidék 21 pincészetének 75 biobora közül választotta ki a legjobbakat.
A statisztikák szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a fogyasztói igény a csemegeszőlő iránt.
Lassan már látszik az idei szüret vége: a legtöbb fehérszőlőt már leszedték a Bujdosó borászatban is.
Világszerte egyre népszerűbb gyümölcs a csemegeszőlő, de a klímaváltozás hatásait ez sem tudja elkerülni.
A munkaerőhiány és a klímaváltozás hatásai egyre sürgetőbbé teszik a magyar szőlőtermesztésben az önjáró szőlőkombájnok terjedését.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elsőkén igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében.
A növényvédelem 2025-ben is hangsúlyos szerepet játszik a termesztés-technológiában, hiszen a jó minőségű szőlő lesz az alapanyaga a kiváló boroknak.
Pongrác, Szervác, Bonifác után Orbán napja is hideget eredményezett május utolsó vasárnapján.
A legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt hoztak létre a Balaton-felvidéken.
Bőséges szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren a Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen.
Az új ültetvények telepítésére 24,2 milliárd forintnyi igény érkezett be 2024 novemberéig.
Komoly problémák vannak jelenleg a magyar borágazatban, nagy változásokra lenne szükség.
A nyári strandszezon után sokan másfajta kikapcsolódást keresnek, és Magyarország borvidékei kiváló őszi programlehetőségeket is kínálnak.
A soproni borvidéken megjelent az aranyszínű sárgaság, ami súlyos károkat okozhat a szőlőültetvényekben.
Egyre nehezebb helyzetben vannak a magyar szőlőtermesztők, sokan már a tevékenység felhagyását fontolgatják.
Úgy minőségében, mint technológiai hátterében is megerősödött a magyar borászat.

A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.