Nagy bajban vannak itt a termelők: komoly ára lesz a túlélésnek
A hosszan tartó hőség, a vízhiány és a heves viharok egyre nagyobb terhet rónak a svájci ültetvényekre és termelőkre.
Az alma a világ egyik leghíresebb gyümölcse, a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 55 faj tartozik ide, melyek többsége Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában honos.
Az alma jellemzői és felhasználása
Az almafajok közül az élelmezés szempontjából fontos szerepe van a nemes almának, melynek több fajtáját termesztik a világon: terméseit gyümölcsként fogyasztják, illetve az élelmiszeripar nyersanyagként használja fel különféle termékek előállítása során. Ezt az almafajt, ennek fajtáit, s ezeknek a termését is egyszerűen almának nevezik. Levelei elliptikusak, gyakran színükön is molyhosodók. A portokok sárgák, fehér vagy pirosló virágai bogernyőt alkotnak. Áltermése gömbölyded, mindkét végén bemélyedt. Vitaminokban és ásványi anyagokban igen gazdag, értékes gyümölcs. A tüszőcsoportban a termésfalak pergamenszerűek és májusban virágzik. A statisztikák szerint fejenként évente 23 kg almát fogyasztunk el. Nagyon értékes gyümölcs, az almában előforduló antioxidánsok a sejteket károsító folyamatok semlegesítésével hatnak jótékonyan egészségünkre, ezáltal erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek.
Húsa 8-13 százaléknyi gyümölcscukrot tartalmaz, egy közepes nagyságú nyers almában 80 kalória van, 21 gramm szénhidrátot, 3,7 gramm rostot, és 10-15 mg C-vitamint tartalmaz. A- és B vitamin, folsav, kalcium, magnézium, kálium, kéntartalma is jelentős. A hasznos vegyületek (flavonoidok, quercetin glycosid, a phloretin glycosid, a chlorogénsav és az epicatechin) legnagyobb számban az alma héjában vannak jelen, így ajánlott hámozás nélkül fogyasztani a gyümölcsöt. Az almát többféleképpen készíthetjük el és fogyaszthatjuk, mivel a benne rejlő hatóanyagok nagy részét a feldolgozás alatt is megőrzi. Ihatjuk szűrt, illetve rostos üdítő változatát. A szárított almahéjból készíthetünk teát, ami kiváló hatású gyomor és bélbántalmak ellen.
Az alma termesztése
Az alma a mérsékelten hűvös, csapadékos és nem túl hideg telű klímaadottságokat szereti leginkább, a forró aszályos nyarak és a kemény, hideg telek megviselik. Hazánkban számolni lehet a virágzási időben fellépő fagyokkal is, melyek fagykárosodást okozhatnak. Az alma ültetési helyéül lehetőleg egy napos, világos helyet válasszunk. A különböző talajtípusokat jól tolerálja, de legszebben jó víz és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású, vályogos kötöttségű talajba ültetve fejlődik. A nagy- és jó minőségű termés eléréséhez öntözést is igényel. Az alma víz- és páraigényes növény. Évi 600-800 mm csapadékot igényel. Az intenzív almásokban általában öntözéssel termesztenek. A jégesők ellen jéghálóval, vagy jég ágyúval védekeznek. Nem mentes a betegségektől és a kártevőktől sem, ezért az almafa ültetésével növényvédelmi teendőkre is számíthatunk. Szintén elmaradhatatlan feladat az almafa metszése is, ezt mindenképpen tartsuk szem előtt!
A hosszan tartó hőség, a vízhiány és a heves viharok egyre nagyobb terhet rónak a svájci ültetvényekre és termelőkre.
A tartós hőség gyorsítja a gyümölcsök érésének ütemét, egyben rontja a minőséget is, ami tovább növeli az árakra nehezedő nyomást.
A fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, mit vásárolnak és mit tesznek az asztalra.
Érkeznek a támogatói okiratok a tavaszi fagykár megelőzését szolgáló beruházásokhoz.
Számtalan tényező befolyásolja a globális málnapiacot, amelyek mind hatással vannak az árakra.
Hollandiában bizonytalan áralakulás árnyékolja be az idei almapiaci kilátásokat.

Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.