Ezek az állatok mindenhol ott vannak, de sokról a tudósok se tudnak semmit
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A bagolylepkefélék családjába több mint 35 000 ismert faj tartozik, összesen több mint 4200 nemzetség. Ők alkotják a lepkék legnagyobb családját.
A bagolylepkefélék jellemzői
A bagolylepkefélék alkotják a lepkék legnagyobb családját, ebből mintegy 1450 faj található Európában. Szárnyfesztávolságuk 14-300 mm-es lehet, a legtöbb európai fajnak szárnyfesztávolsága 20-60 milliméter közötti. A testük megnyúlt és közepesen erős, első pár szárnyuk pedig hosszúkás háromszög alakú. Ezen a szárnyukon jellegzetes rajzolat van, mely tipikus esetben a szárnyak külső felében elhelyezkedő vese vagy bab alakú vesefoltból, ezen belül körfoltból, és a körfolt alatt látható hosszirányban megnyúlt csapfoltból áll.
Emellett a szárny bármely részén zegzugos harántsávok alakulhatnak ki. A legtöbb bagolylepkefélének drapp vagy szürke első szárnya van, de néhánynak élénk színű hátsószárnya is lehet. A bagolylepkék túlnyomó többsége éjjel repül, és szinte mindig erősen vonzza őket a fény és a nektárban gazdag virágokat kedvelik. Egyes családok a denevérek kedvelt zsákmányai közé tartoznak, de sok fajuk rendelkezik olyan apró szervekkel a fülükben, amivel képes a denevérek "hanglokátorának" megtévesztésére, így el tudja kerülni azokat.
Számos faj lárvái a talajban élnek és mezőgazdasági, illetve kertészeti kártevők - ezek a fiatal káposztaféléket és a salátaféléket egyaránt károsítják. A legtöbb bagolylepke hernyó éjszaka táplálkozik, nappal a talajban vagy a tápnövénybe bújva pihen. Különlegességük, hogy a hernyóik olyan mérgező növényeket - mint például a dohány - is képesek elfogyasztani károsodás nélkül, amiktől más rovarok elpusztulnak.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles programja április elsején vette kezdetét.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
Megállíthatatlanul terjednek az inváziós poloskák, idén egy új faj is gyarapodik az országban.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül