A bagolylepkefélék családjába több mint 35 000 ismert faj tartozik, összesen több mint 4200 nemzetség. Ők alkotják a lepkék legnagyobb családját.
A bagolylepkefélék jellemzői
A bagolylepkefélék alkotják a lepkék legnagyobb családját, ebből mintegy 1450 faj található Európában. Szárnyfesztávolságuk 14-300 mm-es lehet, a legtöbb európai fajnak szárnyfesztávolsága 20-60 milliméter közötti. A testük megnyúlt és közepesen erős, első pár szárnyuk pedig hosszúkás háromszög alakú. Ezen a szárnyukon jellegzetes rajzolat van, mely tipikus esetben a szárnyak külső felében elhelyezkedő vese vagy bab alakú vesefoltból, ezen belül körfoltból, és a körfolt alatt látható hosszirányban megnyúlt csapfoltból áll.
Emellett a szárny bármely részén zegzugos harántsávok alakulhatnak ki. A legtöbb bagolylepkefélének drapp vagy szürke első szárnya van, de néhánynak élénk színű hátsószárnya is lehet. A bagolylepkék túlnyomó többsége éjjel repül, és szinte mindig erősen vonzza őket a fény és a nektárban gazdag virágokat kedvelik. Egyes családok a denevérek kedvelt zsákmányai közé tartoznak, de sok fajuk rendelkezik olyan apró szervekkel a fülükben, amivel képes a denevérek "hanglokátorának" megtévesztésére, így el tudja kerülni azokat.
Számos faj lárvái a talajban élnek és mezőgazdasági, illetve kertészeti kártevők - ezek a fiatal káposztaféléket és a salátaféléket egyaránt károsítják. A legtöbb bagolylepke hernyó éjszaka táplálkozik, nappal a talajban vagy a tápnövénybe bújva pihen. Különlegességük, hogy a hernyóik olyan mérgező növényeket - mint például a dohány - is képesek elfogyasztani károsodás nélkül, amiktől más rovarok elpusztulnak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles programja április elsején vette kezdetét.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
Megállíthatatlanul terjednek az inváziós poloskák, idén egy új faj is gyarapodik az országban.
Hiába lesz 5 millió tonna körüli kukoricánk idén, minőségi oldalon ez nagy valószínűséggel nem fogja fedezni a hazai igényeket.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.