Lepke

A lepkék az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendje. Mintegy 150 000 fajukat írták le; ezek közül körülbelül 3500 él Magyarországon.

A lepke jellemzői

A lepkék igen gazdag és színes „történelemmel” rendelkeznek. Legközelebbi rokonaik a tegzesek, de a lepkéket azoknál jóval fejlettebbeknek tekinthetjük. Az első primitív éjjeli lepkék a jura időszak elején, tűnhettek fel, nagyjából 190 millió évvel ezelőtt. 150 000 fajukat írták le; ezek közül Magyarországon körülbelül 3500 él. Ezek körülbelül 45%-a nagylepke és 55%-a molylepke. A lepkék méretüket tekintve igen változatosak: a kifejlett példányok szárnyainak fesztávolsága néhány mm-től 30 cm-ig terjed. Ivari kétalakúságuk a test vastagságára, a szárnyak jellegére is kiterjed. Főleg a felnőtt állapotban nem táplálkozó fajoknál gyakori, hogy a nőstény a hímnél kevésbé mozgékony, az ilyen nőstények szárnya el is csökevényesedhet.

A lepkék lehetnek éjszakai vagy nappali életmódot folytatók. Fő táplálékuk a növényi nedvek- például gyümölcsök nedvei -, a virágpor vagy éppen a szerves anyagok. Szájszervük egészen speciális, amelynek a legfontosabb és egyben legspecifikusabb eleme a pödörnyelv. Ez a testéhez képest az egyik leghosszabb az állatok között. Itt kell megemlíteni, hogy vannak olyan éjszakai lepkék - például

Pávaszemek -, amelyeknek nincs szájszervük, így nem is táplálkoznak. Ezek a fajok, amikor a bábból kikelnek, akkor mindössze 7-10 napig élnek. A lepkék fejen található két csáp felépítése változatos. A csápok lehetnek bunkóban végződők, míg az éjjeli fajok csápja lehet cérnaszerűen fonalas, vagy bozontosan fésűs.

A hernyók egyébként elsődlegesen szárazföldiek, és általában növényi anyagokkal táplálkoznak, tehát növényen vagy növényben élnek. A növényt kívülről rágják, vagy szárban, levélben „aknáznak”, azaz járatokat, alagutakat rágnak. Egyes, kis testű lepkefajok teljesen a levélben fejlődnek ki, úgy, hogy az alsó és felső epidermiszt is érintetlenül hagyják. Számos lepke kiválóan idomult környezetéhez úgy, hogy felvette annak színezetét, illetve valamilyen, az adott környezetben gyakori vagy jellemző tárgyat, élőlényt utánoz. Egyes lepkék olyan színűek, mint az a fatörzs, amelyen pihenni szoktak, mások fullánkos hártyásszárnyúra, falevélre stb. emlékeztetnek - a feltűnő pápaszemes lepkék szemfoltjai például ragadozó madár szemére. Egyes lepkefajok nappal repülnek, mások éjszaka. A nappali lepkék többsége élénk színű, az éjszakaiak leginkább barnásszürkék.

A lepke és a pillangó közti különbség

Fontos kiemelni, hogy ugyan gyakran egymás szinonimájaként tekintenek a lepkére és a pillangóra, két más fajról van szó. A lepkék az ízeltlábúak törzsében, a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendje. A pillangók pedig a lepkék rendjének egyik családja. A rendbe természetesen tartoznak más családok is.