A csávázógépek a magok csávázására, vagyis valamilyen vegyszerrel történő kezelésére szolgáló berendezések. Ennek a gépnek többféle működési elvű változata ismert.
A csávázás egy olyan preventív növényvédelmi eljárás, amely jellemzően a vetőmag valamilyen vegyszerrel történő kezelését jelenti. Ennek során a vetőmag, illetve vetőgumó felületén, vagy belsejében megbúvó kórokozók, illetve a talajban élő állati kártevők ellen próbálják védeni a csávázott szaporítóanyagot. Az ilyen módon bevett gyakorlat szerint a vetőmagvak és vetőgumók fertőtlenítése, a kórokozók és kártevők elleni védelem, továbbá a magvak tartósítása, jellemzően vegyszeres kezeléssel, csávázással történik. A csávázás hatékonysága jelentős mértékben függ a felhasznált csávázószertől és a felviteli technikától, azaz a folyamat során különösen fontos a megfelelő csávázógép használata. A gépek működési elvét tekintve ismertek keverőcsigás csávázógépek, félszinkron csávázógépek és hengeres csávázógép kivitelű eszközök is.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.